Bemutatkozás

A múlt század utolsó évtizedeiben kialakuló magyar iparoktatási rendszer gyökerei 100 évvel korábbi időre, Maria Terézia uralkodásának utolsó éveire nyúlnak vissza. A népoktatás állami megszervezésével egyidőben indult meg az iparosképzés intézményes formája, a királyi rajziskolák révén.

Az egész országban a rajziskolákat több-kevesebb rendszerességgel látogató tanoncok száma nem lehetett néhány száznál több, pedig az inasok 1777-es statisztikája szerint 4671 iparos tanuló dolgozott és tanult az országban. A helytartótanács 1795-ben szigorú rendelkezéseket léptetett életbe az iparos tanoncok iskolába járásának előmozdítására.

Négy évvel a közoktatási törvény megalkotása után, 1872-ben a 8-as törvény intézkedett arról, hogy az iparos mesterek tanoncaikat képezzék a szakmában és küldjék tanonciskolába. Az 1884. évi 17. törvény tette a helyi önkormányzatok kötelességévé a tanonciskolák megszervezését és fenntartását. Még e törvény megalkotása előtt Zichy Jenő gróf bejárta az országot, szervező körútjuk – Péter József miniszteri biztossal – eredményeképpen mintegy 70 településen indult meg a tanonciskolák létesítése.

Az iparos tanonciskola felállítására Móron is hamarosan sor került. Képviselőtestületi gyűlésen a megszervezésről már 1883-ban szó volt. Az elöljáróság az ismételt felhívásokra már nem tudta az ügyet tovább halogatni, a községi iskolát ajánlották fel a célra és évi 100 forint támogatást.

1846-ban a helytartótanács elrendelte a vasárnapi iskolák általános megszervezését.

 

Az ipartörvény értelmében a céheket ipartársulatokba tömörítették. 1871. augusztus 4-én a járási földszolgabíró hivatalosan feloszlatta a móri céheket. A Móri Ipartársulatot a szabók, szűcsök, asztalosok, cipészek és a kereskedők alakították meg. Nem csatlakoztak a csizmadiák és a takácsok. Ők külön-külön 1873-ban és 1874-ben önálló ipartársulatot hoztak létre. Az ipartörvény értelmében a társulatoknak tanonciskolát, segélyező egyesületet, korházat kellett fenntartaniuk. Erre a móri általános ipartársulat, a két legerősebb szakma különválása miatt képtelen volt. 13 év múlva a társulatok megszűntek és ipartestületté alakultak át. A móri járás területén 1884. végén 180 iparos és kereskedő tanoncot írtak össze, ugyanekkor 154 iparos segéd kapott munkakönyvet. Az ipartestületek kötelessége volt, hogy az iparosok szakszerű képzéséről gondoskodjanak. A móri ipartestület vezetői a megalakulás után Ebner Mihály, Reich Alajos és Stoffer Mihály voltak.

A móri iparostanonc iskola 1885-ben kezdte meg működését. Első igazgatója Konetsny Gyula volt