Székesfehérvári Szakképzési Centrum Perczel Mór Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium Szakmai Programja

 

Jogszabályi környezet

 

A szakképzésről szóló 2019. év LXXX. Törvény (Szkt.)

 

A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. Rendelet (Szkr.)

 

A „SZAKKÉPZÉS 4.0 –A szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája, a szakképzési rendszer válasza a negyedik ipari forradalom kihívásaira” című stratégia elfogadásáról és a végrehajtása érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1168/2019. (III. 28.) Korm. Határozat.

 

 

A Székesfehérvári Szakképzési CentrumPerczel Mór Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium tevékenysége:

• a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok megvalósítása, valamint a szakmai képzés -, illetve képesítésválasztás elősegítése érdekében,
• a szakképzés XXI. századi követelményekhez igazított, magas színvonalának biztosítása céljából,
• a tudásalapú gyakorlati tanulásra, a digitális tudás fejlesztésére, a kreatív és széles látókörű gondolkodásra való felkészítésért,
• továbbá a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás képességére oktató, a szakképzés és a gazdasági szféra közötti együttműködés erősítésére,
• az alapozó, valamint a valós piaci esélyt és biztos megélhetést adó szakképzettség megszerzésének lehetőségéért, és
• az Alaptörvényben meghatározott művelődéshez és a munkához való jog érvényesüléséhez, a következő szakmai program és képzési terv alapján végzi tevékenységét.

 

 

A szakmai program megvalósításának rendszere:

 

Iskoláinkban képzés az iskolarendszerben nappali tagozaton és a szakképzési jogszabályok alapján felnőttképzés keretében folyik.

A képzés nappali tagozaton 3 éves szakképző iskolai képzésben és 5 éves technikumi képzésben valósul meg. A képzéseink az alábbi ábra alapján illeszkednek a magyarországi iskolarendszerbe, és biztosítják az átjárást, iskolaváltást, az ábra szerinti módon és évfolyamokon. Az iskoláinkban megszerzett érettségi általános belépési lehetőség a felsőoktatásba, a mindenkori felvételi eljárási szabályok szerint. A hároméves szakképző iskolai képzésben végzettek számára biztosított az érettségi megszerzésének lehetősége. Ehhez iskoláinkban érettségire felkészítő képzést szervezünk.

 

Iskoláink helye a hazai képzési rendszerben:

 

 

 

1.    A Székesfehérvári Szakképzési Centrum Perczel Mór Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium nevelési programja

 

1.1. A szakmai oktatás pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

A középfokú nevelés-oktatás és a szakmai oktatás szakaszában folyó nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség árnyalása és megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakközépiskolában az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges kompetenciák.

A szakképzőiskolákban megvalósítandó iskolai nevelés-oktatás egységes pedagógiai folyamat, amelyben a Nemzeti Alaptanterv műveltségi területenként határozza meg az iskolai nevelés-oktatás pedagógiai tartalmát. Mindez a szakmai képzés egyesített folyamatban valósul meg.

 

A szakképző iskolában folyó nevelés-oktatás az iskolai alapműveltség megerősítése mellett a gazdaság, a munkaerőpiac igényeihez is igazodva felkészít a választott szakképesítésre. A Centrum szakmai programja a NAT szakképző iskolai feladatokra vonatkozó fejlesztési feladatainak teljesítésével segíti a társadalmi különbségekből adódó hátrányok leküzdését. Az egyedi foglalkozást igénylő, egyedi szükségletekhez igazodó tanulásszervezési módszerekkel biztosítja a felzárkózást és az egyenlő esélyeket a képesítés megszerzéséhez. A program alapvető célja minden tanulóra vonatkozóan a pályaérettség elérése, és az üzemi/munkahelyi érettség megalapozása.

Mindezek érdekében a Székesfehérvári Szakképzési Centrum iskolái saját képzési programjaikat e fejezet pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai alapján valósítják meg.

A pedagógiai munka az itt következő kiemelt értékekre alapul. A szakaszcímekben azonosított alapvető értékek körén belül a program a legfontosabb értékelemekhez rendeli a célokat, feladatokat, eszközöket és eljárásokat. A jobb áttekintés érdekében táblázatos formát használunk.

• Az erkölcsi nevelés

A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének és felelősségének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése.

Az erkölcsi nevelést tantárgy-független tevékenységként valósítjuk meg, de tantárgyi támogatást is kap az osztályfőnöki órák keretében. Az erkölcsi neveléssel lehetőséget kívánunk nyújtani az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás.

Ezek érdekében két alapvető értéket emelünk ki:

• Az emberi együttélés igenlése
• Normakövetés

Az értékek eléréséhez az alábbi elemeket azonosítottuk és rendeltük egymáshoz:

Érték	Cél	Feladat	Eszközök	Eljárások
Az emberi együttélés igenlése kisközösségi és társadalmi szinten is.	Elfogadni, hogy az együttéléshez normarendszerre van szükség.	A normák megismerése és általános érvényességük elfogadtatása.	Tantárgyi lehetőségek kihasználása. Példamutatás. Tanulás és életvitel támogatás.	Diák-önkormányzati munka támogatása. Önszerveződések segítése.
Normakövetés	Törvény- és jogszabály tisztelet kialakítása és fejlesztése. Az egyéni lelkiismeret szerepének segítése.	A társadalmi és közéleti szerepek megalapozása. A felelős egyéni döntésekre történő felkészítés.	Az iskolai életét meghatározó dokumentumok hiteles alkalmazása, tartalomhű alkalmazása.	Önszerveződés segítése. iskolai demokrácia gyakorlása. Azt segítő értelmező magatartás és oktató tevékenység.

 

• Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A tanulók ismerjék meg az emberi közösség létének szükségességét és értékeit.  Gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését.

 Célunk, hogy alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Feladatunknak tekintjük, hogy az európai kultúrát, mint a társadalmi lét tudatosságát megalapozó értéket ismerjék fel és fogadják el.

Biztosítani kívánjuk számukra, hogy az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról fejlődésüket és döntéseiket segítő ismereteket nyerjenek.

Ezek érdekében két alapvető értéket emelünk ki:

• Nemzettudat
• Közösséghez tartozás öröme

Az értékek eléréséhez az alábbi elemeket azonosítottuk és rendeltük egymáshoz:

Érték	Cél	Feladat	Eszközök	Eljárások
Nemzet-tudat	Nemzetfogalom kialakítása és a nemzettudattal való azonosulás.	Az anyanyelvhez, a történelemhez és hagyományokhoz való viszony kialakítása, fejlesztése.	Tantárgyi oktatás. Nemzeti ünnepek méltó megtartása. A kulturális és tárgyi környezethez való viszony fejlesztése.	Tudatos nevelő és oktató munka. Példamutatás. Közösségi eseményeken való tevékeny részvétel.
Közösséghez tartozás öröme	Az iskolai és helyi közösségek életén keresztül a nagyobb közösséghez tartozás élményszerűvé tétele.	Kulturális, sport és szociális tevékenységek szervezése, támogatása. Az egyesülés törvényi védelmének és joggyakorlatának bemutatása.	Kezdeményező képesség fejlesztése. Közösségi feladatok megoldása. Önszerveződés tevékeny támogatása.	Iskolai rendezvények. Közös részvétel helyi társadalmi, sport és kulturális rendezvényeken. Belső pályázatok, versenyek.

 

• Állampolgárságra és demokráciára nevelés

Iskoláink tudatosan törekednek az érték fogalmának megismerésére és elfogadására. Az értékelvű cselekvést tekintjük a jogrendszerhez kapcsolódó magatartás alapjának. Megteremtjük annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket és ezeket az iskolai demokrácia keretében történő gyakorlására. Segíti az önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások.

Az állampolgárságra nevelés feladati iskoláinkban szorosan kapcsolódnak a vállalkozóvá válás fejlesztésével. Az ilyen nagy felelősséget igénylő életpálya ugyanis feltételezi a fokozott állampolgári bizalmat, biztonságérzetet és önállóságot.

A vállalkozóvá válás támogatása iskoláinkban külön feladat, amit a nevelési feladatoknak és kulcskompetenciák fejlesztésének ki kell egészítenie. E tevékenységek összehangolására az éves munkatervekben külön intézkedéseket tervezünk minden tanévre.

Ezek érdekében két alapvető értéket emelünk ki:

• Az értéktudatosság vállalása
• Az állampolgári felelősség és önállóság

Az értékek eléréséhez az alábbi elemeket azonosítottuk és rendeltük egymáshoz:

Érték	Cél	Feladat	Eszközök	Eljárások
Értéktudatosság vállalása	Az érték, mint olyan résztökéletesség elfogadása, amihez cselekvéseink igazodhatnak.	Az érték fogalmának megismerésére és elfogadása. Az értékekkel való azonosulás személyi feltételeinek fejlesztése.	Oktatási és nevelési tevékenység. Az erkölcsi és kulturális értékek felismerésére való felkészítés minden tantárgyat is felhasználva.	Felelős tanári magatartás, kiállás helyi és társadalmi értékek mellett. Értelmező beszélgetések tanórán és azon kívül. Vitakultúra fejlesztése.
Állampolgári önállóság, felelősség	A polgár, mint független cselekvésre és döntésre képes személyiség megjelenítése. A személyi fejlődés célirányos támogatása.	A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadásának hatékony támogatása. Vállalkozóvá válás támogatása.	Példamutatás és példák bemutatása. Tantárgyi lehetőségek megtervezése és kihasználása. A társadalmi szerepvállalás népszerűsítése.	Tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Döntési lehetőségek biztosítása. Jó döntések elismerése és védelme. Iratminták, iratszerkesztés.

 

 

 

 

• Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

Az önismeretet az iskoláink az egyéni boldogulás és a társas kapcsolati kultúra alapjának tekintik. Az önismeret fejlesztése nélkül az iskola a tanulót nem ismerné el személyiségnek. A személyiség elemeiből az értelmet, az érzelmet és a szabad akaratot tekintjük elsődlegesnek. Ezért elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani, és akaratukat valóban szabadon és felelősséggel tudják gyakorolni. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.

Ezek érdekében két alapvető értéket emelünk ki:

Az értékek eléréséhez az alábbi elemeket azonosítottuk és rendeltük egymáshoz:

• Személyiség
• Személyi érettség

Érték	Cél	Feladat	Eszközök	Eljárások
Személyiség	Az értelmi, érzelmi és akarati tényezők fejlesztése, egyensúlyának biztosítása.	Az értelem aktivizálása a tanulási folyamat eredményessége érdekében. A tanulás érzelmi úton történő segítése.	A megismerés folyamatának és személyiség-fejlesztés lehetőségeinek tervezett összekapcsolása.	Alternatív, cselekvő és foglalkoztató oktatási formák. Projektekben gazdag oktatási formák  kiemelt alkalmazása.
Személyi érettség	Az önállóságon, szolidaritáson alapuló, döntés- és cselekvő készséggel, felelősségteljes személyiséggel rendelkező tanulók kibocsátása.	A tanulási folyamatban a megismerés és felfedezés központba állítása. A megismerés örömforrásként való alkalmazása. Önismereti eljárások és technikák alkalmazása.	Következetesen kialakított és alkalmazott követelmény- rendszer. Áttekinthető és következetesen alkalmazott értékelési rendszer.	Partneri viszony kialakítása a az oktatási folyamatban és munkában. Az önértékelést segítő feladatok és helyzetek biztosítása. Viták szervezése és moderálása.

 

 

• A családi életre nevelés

Az iskoláink oktató-nevelő munkája nélkül a család társadalmi szerepe nem lehet hatékony, mert egyik szereplő eszköztára sem teljes. A család és az iskola egymás munkáját kiegészítve felelhet meg társadalmi feladatának és a tanuló, mint személyiség fejlesztésének. Csak közösen érhetik el a tanulói személyiség érettségének, cselekvő képességének és komplex felkészültségének kiteljesedését. A család ezért kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában.

A köznevelési intézményeknek kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A feladat vállalásának és teljesítésének jelen kell lenni a tantárgyi tevékenységben is. Ezen túl azonban más szervezett formákban is segítséget kell nyújtani a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításához. Az iskola tanórákon túl is közvetít ismereteket a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. Ezekhez iskolán kívüli szakmai szervezeteket is bevon a munkába.

Ezek érdekében két alapvető értéket azonosítottunk:

• Természetes életközösség
• Szeretet, szerelem, párkapcsolat

Az értékek eléréséhez az alábbi elemeket azonosítottuk és rendeltük egymáshoz:

Érték	Cél	Feladat	Eszközök	Eljárások
Természetes életközösség	A tanulók azonosuljanak azzal a tudattal, hogy az evolúciós és társadalmi fejlődés által létrehozott közösségek az emberi faj és az emberi egyedek érdekében működnek.	A tanulók folyamatosan és pozitívan élhessék meg, hogy az oktatási és tanulási folyamat életre való felkészítést szolgálja.	A tantárgyi lehetőségek integrációja. Tervezett együttműködés. Külső szakmai szervezetek bevonása	A lehetőségek folyamatba szervezése. Munkaközösség működtetése. Az osztályfőnöki munka támogatása. A feladat multiplikálása a teljes nevelőtestületben.
Szeretet, szerelem, párkapcsolat	A szerelem érzelmeken és szexualitáson túli kiterjedésének tudatosítása. A szerelemnek, mint személyiség legmagasabb fokú szerep gyakorlásának elfogadtatása.	A kapcsolati igényesség és felelősség tudatosítása. A pozitív példák közvetítése.	A művészeti és médiaoktatás szerepének fokozása.   Szellemi partnerség és szolidaritás megnyilvánulása. A tantárgyi lehetőségek kihasználásának fokozása.	Az elérhető lehetőségek folyamatba szervezése. Munkaközösség működtetése. Az osztályfőnöki munka támogatása. A feladat multiplikálása a teljes nevelőtestületben

 

• A testi és lelki egészségre nevelés

Az iskoláink munkáját meghatározza, hogy a nevelési és oktatási tevékenységben a tanuló alany, a tanulói személyiség fejlesztése cél. A szabad személyiség kibontakozását nagymértékben segíti egészséges szervezet. Az iskola természetesen mindent megtesz azon tanulók személyiségének fejlesztéséért is, akik egészségi gondokkal vagy testi fogyatékkal élnek. Sőt számukra többlet eszközöket használ fel. Alaptévő feladat ugyanakkor az egészséges életmódra nevelés, mert az hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez.

A pedagógusok ösztönözik a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz-kezelés módszereinek alkalmazására. Segítséget nyújtanak lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve, a család nevelési elveit tisztelve és szükség szerint támogatva felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.

Ezek érdekében két alapvető értéket azonosítottunk:

• Az élet
• Egészség

Az értékek eléréséhez az alábbi elemeket azonosítottuk és rendeltük egymáshoz:

Érték	Cél	Feladat	Eszközök	Eljárások
Az élet	A tanulóink ismerjék fel az életet, mint a létből való teremtő részesedés. Becsüljék meg annak egyszeriségét és az élet által kínált lehetőségeket.	Minden tantárgy tantervében tervezni kell az élet támogatására irányuló tevékenységet. Szemlélet-formálás	Tantárgyi oktatás. Külső szolgáltatók igénybevétele. Szaktanárok pedagógiai továbbképzése más humánterületeken.	Oktató-nevelő munka. Előadások. Tanulói közösségek előadásai órákon és rendezvényeken. Élménybeszámolók.
Egészség	A komplex egészségfogalom feltárása, elfogadtatása és tudatos megélésre való felkészítés.	Felvilágosítás, tájékoztatás a tantárgyi lehetőségeket is kihasználva.  Szemléletformálás. Szűrések támogatása. Példamutatás.	Mindennapos testnevelés. Életmód tanácsadás tantárgyi keretek között és azon túl. Iskolai étkezés és büfé kínálatának alakítása. Kampányok	Tantárgyi oktatás. Külső szervezetek igénybevétele. Önkéntes munka célirányos szervezése. Tanulói projektek. A sport támogatása.

 

• Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

 

Iskoláink a személyiséget helyezik a nevelő és oktató munka középpontjába. El akarjuk élni, hogy a tanulók számára az önrendelkezés értéket jelentsen. Döntéseik meghozatalát, és egyén kívánságaik, vágyaik és szükségleteik mások felé történő kommunikálását tudatosság és belső ellenőrzöttség jellemezze.

Célul tűztük ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerjék meg az érintettek sajátos igényeit, élethelyzetét.

A segítő magatartás elsődlegesen szemléletet igényel, de gyakorlásához számos képességet igényel. (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás) Ezek kifejlesztése és gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.

 

Ezek érdekében két alapvető értéket azonosítottunk:

• Önrendelkezés
• Aktív szolidaritás

Érték	Cél	Feladat	Eszközök	Eljárások
Önrendelkezés	Másoktól nem függő, magától v. magában létező személyiség-fejlettségi állapot elérése. Az elveken alapuló gondolkozás és cselekvés biztonságának kialakítása.	Komplex személyiség-fejlesztés folyamatként, tantárgyi és tanítási óráktól független cselekvések tervezett integrálásával.	Tanórai munka. Iskolapszichológusi tevékenység. Külső előadók. Vitafórumok.	Nevelő oktató munka tanítási környezetben. Hátrány-kompenzáció. Diák-önkormányzati munkába történő bevonás. Szabadidő szervezés.
Aktív szolidaritás	A segítő magatartás, mint igény kialakítása. A saját helyzet reális értékelési képességének kifejlesztése, a saját érdek és mások reális elvárásainak mérlegeléséhez.	Az egyéni tapasztalat érzelmi és tudati feldolgozásához technikák azonosítása és megtanítása, gyakorlatokhoz kapcsolása.	A kötelező önkéntes munka kiterjesztése. Pályázatfigyelés fiktív és valós projektek kidolgozása.	Segítő szervezetek munkájának megismerése, bekapcsolódás iskolai szervezésben és egyénileg.

 

 

• Fenntarthatóság, környezettudatosság

Iskoláink célja és feladata, hogy a tanulókban kialakítsák az egyéni felelősségtudatot a környezet iránt. Felkészítjük a tanulókat a környezettel való együttélésre, ökológiai szemléletet alakítunk. El kívánjuk érni, hogy a tanulók a környezetet az együttélés szereplőjeként, azaz partnerként kezeljék. Környezetvédelmet ezért „együttéléstan” tanként kezeljük, hogy az ennek nyomán folytatott tevékenységeket a tanulók majd szakemberként és szülőként is többnek tekintsék az egyszerű védelemnél.

Megtanítjuk, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel kell használni. Célunk, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára.  Iskoláink felkészítik a tanulókat a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására is

Alapvető feladatunk, hogy a tanulók a környezet védelmét és fejlesztését ne távoli és kizárólag nagyközösségi feladatként kezeljék, hanem ismerjék fel és vállalják egyéni feladatukat és küldetésük részeként éljék meg azt.

Ezek érdekében két alapvető értéket azonosítottunk:

• ökológiai szemlélet (együttélés)
• környezetszeretet

Az értékek eléréséhez az alábbi elemeket azonosítottuk és rendeltük egymáshoz:

Érték	Cél	Feladat	Eszközök	Eljárások
Ökológiai szemlélet	Partneri viszony kialakítása a környezettel.	A tantárgyi lehetőségek megtervezése és kihasználása össze-hangolása.	Tananyagok, ismeretterjesztő anyagok és technikák. Viták. Adatgyűjtés és értékelés.	Oktató-nevelő munka. Projektek. Iskolán kívüli feladatvállalások ösztönzése és segítése.
Környezet-szeretet	A környezetet a teremtés lehetőségeként tekintő szemlélet kialakítása szemben a környezethasználó szemlélettel.	Ismeret-terjesztés. Konkrét tevékenységek tervezése. Együttműködés külső szerveze-tekkel.	Környezet fejlesztő, karbantartó vagy helyreállító munka iskolai és külső környezetben.	Kirándulások. Egyéni környezet bemutatása. Tervezési feladatok fiktív és valós területre.

 

• Gazdasági és pénzügyi nevelés

Iskoláink olyan gazdasági és pénzügyi nevelést folytatnak, amik felkészítik a tanulókat az egyéni, a családi pénzügyi feladatok megoldására. A háztartási költségtervezés és gazdálkodás alapelemein túl a megtakarítások kezelését is támogató képzések valósulnak meg. Tanulóink megismerik a gazdasági-pénzügyi intézmények társadalmi rendeltetését és tájékozódhatnak az ezekben zajló folyamatokról. Az állampolgári nevelés céljaival összhangban megismerik az adózás és társadalombiztosítás rendeltetését és intézményeit.

Célunk, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és távlati következményeit, kockázatait. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében iskoláink biztosítják a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását.

Ezek érdekében két alapvető értéket azonosítottunk:

• Gazdálkodási fegyelem
• Tudatos fogyasztás

Az értékek eléréséhez az alábbi elemeket azonosítottuk és rendeltük egymáshoz:

Érték	Cél	Feladat	Eszközök	Eljárások
Gazdálkodási fegyelem	A munka és érték viszonyának tudatosítása. Megismerni a jövedelem tervezése és a jövedelem felhasználásának összefüggéseit.	Az állampolgári fegyelem és önállóság kiterjesztése az egyéni és közösségi gazdálkodás szemléletére és gyakorlatára.	Tanórai tevékenység. Külső előadók igénybevétele. A szülői szervezetek bevonása. Szülői előadások. Pályázatokon való részvétel.	Tervezési feladatok. Projektek. Vetélkedők. Közösségi események.
Tudatos fogyasztás	A fogyasztás és szükségletek kielégítése viszonyának feltárása. Az egyéni fogyasztás és a társadalmi, környezeti viszonyok összefüggésének feltárása, megismerése, elfogadása.	Megtanítani a fogyasztói magatartás alapvető szabályait és az igények kielégítése késleltetésének eszközeit. A reklámvédettség kialakítása.	Tanórai tevékenységek. Tanítási órákon kívüli rendezvények a tanulók bevonásával a tervezésbe, a költségek kezelésébe a javaslat és tájékoztatás szintjén.	Tervezési feladatok. Projektek. Vetélkedők. Közösségi események. Fogyasztó védelmi szervezetekkel való együttműködés. Esettanulmányok.

 

• Médiatudatosságra nevelés

Iskoláink célja, hogy a tanulók élvezői és ne áldozatai legyenek a média özönszerű megjelenésének. Ehhez meg kell ismertetnünk őket a média rendeltetésével, társadalmi szerepével. Tudatosítani kívánjuk, hogy a média szereplői között felelősség megosztás van. Elkerülhetetlen a fogyasztói felelősség vállalása, mert a demokratikus társadalom sajátossága, hogy nem alkalmaz információs és szolgáltatási korlátokat. Iskoláink műveltségfejlesztő tevékenységének része a tanulók média felhasználói felkészítése a tartalmak kritikájára és értékeik felismerésére a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására.

A tanulók megismerkednek a média területeivel és társadalmi hatásmechanizmusaival. Célunk a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésére való felkészítés. Figyelmet fordítunk a szerzői jogok fogalmának megismerésére és tiszteletének kialakítására is.

Ezek érdekében két alapvető értéket azonosítottunk:

• Igényesség
• Fogyasztói felelősségtudat

Az értékek eléréséhez az alábbi elemeket azonosítottuk és rendeltük egymáshoz:

Érték	Cél	Feladat	Eszközök	Eljárások
Igényesség	Az alapvető esztétikai kategóriák megismertetése tantárgy-független szemlélettel és általános kiterjesztéssel a műveltségi javakra.	A műveltségi javak értékként történő szemléletének kialakítása. A művészeti alkotások és más kulturális javak élményként történő megélésének megtanítása.	Iskolai értékelési rendszer és annak kiterjesztése a tanulmányi és magatartás-szorgalom területeken túlra. A jutalmazási rendszer hasonló kiterjesztése.	A kiterjesztett értékelési rendszerek tudatos alkalmazása. A tanulók kulturális tevékenységének iskolai és külső terjesztése, népszerűsítése. Belső pályázatok. Részvétel külső pályázatokon.
Fogyasztói felelősségtudat	Igény és bátorság kialakítása az értékek melletti döntésre, az értéktelen elutasítására. Technikák kialakítása a megkülönböztetés-hez és a döntésvállaláshoz	Értékfeltárási gyakorlatok. A tantárgyi műelemzési feladatok kiterjesztése. Vita lehetőségek biztosítása.	Tantárgyi oktatás és tantárgy-harmonizáció. Könyvtár és médiatár gyűjtőkörének alakítása, nyitása alternatív területek felé.	Közös művészeti élmények. (Mozi-, színház- és kiállítás látogatások szervezése. Közös élményfeldolgozás. Vita. Élménybeszámolók. Külső előadók, előadóművészek szerepeltetése.

 

• A tanulás tanítása

Az ember meghatározó vonása, hogy kérdései túlterjednek a világról szerzett valamennyi tapasztalatán és tanulással szerzett tudásán.

Iskoláink önmagukat a gondolkodás iskoláiként határozzák meg. A tanulás tanítását ezért alapvető feladatuknak tekintik. Ez a tevékenység és cél megelőzi a tantárgyi és azon túli ismeretátadást. Alapvető feladatunk a gondolkodás szerepének feltárása és gondolkodási technikák tanítása a tantárgyi tanulás eredményessége érdekében és azon túl. 

Olyan tudást alakítunk ki, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek személyre szóló vizsgálata és lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének fejlesztő célú értékelése.

A tanulás tanításának különösen fontos szerepe van a lemorzsolódás elleni pedagógiai munkában. A tanulás tanítása az órarendszerinti oktatásban rendszeres feladat. A tanév első hetében minden szakos tanár külön időkeretet tervez az általa tanított tantárgy hatékony tanulásának megismertetésére. Minden tematikus egység megkezdésekor ismerteti azokat a sajátos ismeretszerzési módokat, amik a témakör tanulását segítik, vagy emlékeztet arra, hogy a tanév eleji tanulásmódszertani felkészítés alapján a témakör minden további nélkül hatékonyan tanulható. A témazáró számonkérések, dolgozatok előtti összefoglalás során szintén ki kell térni az eredményeséget segítő információkra.

A tanórai tanulástámogatási feladatok mellett iskoláink a rendelkezésre álló tanórán kívüli időkereten belül a tanulás tanítására időkeretet terveznek.

Az eredményesebb tanulás érdekében három alapvető értéket azonosítottunk:

• Önálló gondolkodás
• Probléma-megoldó képesség
• Kooperatív tanulás

Az értékek eléréséhez az alábbi elemeket azonosítottuk és rendeltük egymáshoz:

Érték	Cél	Feladat	Eszközök	Eljárások
Önálló gondolkodás	A gondolkodást a tanulók örömforrásként éljék meg. Megismerés vezérlet szemlélet kialakítása.	Egyéni módszerek kialakítása. Fejlesztő célú egyéni értékelés. Szakkörök szervezése.	Differenciált feladatok. Tárgyi és gondolat-kísérletek. Az egyéni megfigyelés szerepének fokozása.	Felzárkóztatás, tehetség-gondozás. Szakköri munka. Projektek.
Problémamegoldó képesség	A megoldási vágy igényének felkeltése, kialakítása. Algoritmusalkotó képesség kialakítása.	Problémamegoldó tanítás. Az algoritmikus és a heurisztikus módszerek dinamikus alkalmazása.	A megértés, a megoldástervezés, a megoldás és az ellenőrzés lánc készséggé tétele, tantárgyaktól független alkalmazásának megtanítása.	Az irányított találgatás és más szabad módszerek használata a tervezett tanulás mellett.
Kooperatív tanulás	A kooperatív munkavégzést kooperatív tanulással való megalapozása. A tanulási problémák felismerésének segítése.	Együttműködés a tanórai munkában és órán kívüli felkészülésben. Rendszeres tanári segítség az együttműködéshez.	Konzervatív és elektronikus eszközök. Távsegítség, tanulói közösségi segítőhálózat.	Szervezési elemek bevonása a tanulásirányításba. A közösségi média hatékonyságának fokozása

 

 

 

 

 

• Pályaorientáció

Az iskolarendszer fejlesztése és azt biztosító jogszabályváltozások lehetővé teszik az iskolák és az iskolatípusok közötti átjárást. Ez különösen fontos, mert kutatási eredmények igazolják, hogy az általános iskolát befejező tanulók jelentős része nem rendelkezik pályaválasztási érettséggel.

A pályaorientációs rendszer fejlesztésének szükségességét, és szakképzésben megvalósuló pályaorientációt az indokolja, hogy hiányosak, illetve az egyes szakpolitikai rendszerekben elszigeteltek a pályaorientációs szolgáltatások. Ez nagymértékben hozzájárul a nem tudatos pályaválasztáshoz, növeli a képzés során a lemorzsolódást, valamint a sikertelen pályaválasztások számát. Magas azoknak az aránya, akik nem abban a szakmában helyezkednek el, amelynek gyakorlására éveken keresztül készültek, emiatt a képzésbe befektetett erőforrások nem vagy nem kielégítően hasznosulnak.

Az iskoláink - a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest - átfogó képet nyújtanak a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket biztosít, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket.

Ezek a tevékenységek fokozottan irányulnak azokra a tanulókra, akik bizonytalan, vagy kényszerű pályaválasztási döntés alapján kerültek a képzésbe. A kényszerűen teljesítők személyre szóló motivációjának fokozása olyan feladat, amihez szakképzési törvény 112. § alapján teremtettük meg szakmai alapot. A jelzett helyen előírt személyre szóló tanácsadás csak a munka kezdete. A motiváció fokozás erre alapozva az oktatói közösség egészének feladata, amit a feltáró pályaorientációs szakember csak megalapoz és koordinál. Az erre irányuló pedagógiai munka részben az általános személyiségfejlesztési feladatok során, részben a közvetlen pályaszocializációs részfolyamatokban folyik.

A pályaorientációhoz a Centrum pályaorientációs eszközrendszert működtet és rendelkezik pályaorientációra felkészült tanárokkal. Köztük pályaorientációs tanárként szakvizsgázott tanárokkal is. A Centrum 2020. szeptembertől munkakipróbáló laboratóriumi központot nyit meg és saját fejlesztésű, Euroguidance díjas pályaorientációs szoftver készletet használ. A pályaorientációs tanároknak és az iskolai könyvtáraknak pályaorientációs könyvsorozatot kiadásáról gondoskodik.

Ezek érdekében három alapvető értéket azonosítottunk:

• A pályaválasztási érettség annak a képességnek a birtoklása és gyakorlása, ami a fiatalt alkalmassá teszi megalapozott pályaválasztási döntésre.
• Pályaérettségnek azt a személyiségfejődési szintet nevezzük, amelyen az egyén alkalmas a pálya követelményeit, érzelmi hatásait és lehetőségeit integrált egységben kezelni.
• Üzemi/munkahelyi érettség, ami azt jelenti, hogy a végzett tanuló pályaérettségi szintje lehetővé teszi, hogy rövid gyakornoki idő után a hatékony munkavégzés mellett a munkahelyi környezet egészében meg tudjon felelni a követelményeknek.

Az értékek eléréséhez az alábbi elemeket azonosítottuk és rendeltük egymáshoz:

Érték	Cél	Feladat	Eszközök	Eljárások
Pályaválasztási érettség	Az eredeti választás megerősítése, vagy pályakorrekció.	Önismeret fejlesztés, pályaismeret bővítés. Tanárok pályaorientációs képzése. Pályaorientáció szakos, szakvizsgázott tanárok alkalmazása.	Információ, tréning, tanácsadás, gyakorlat, munkahely látogatás, duális képzés. Óratervi keret pályaorientációra. Pályaorientációs szoftverek. Saját tanácsadói hálózat, mentori hátérrel.	Pályaorientációs programok, használata. Önismeret hagyományos eljárással és szoftveres támogatással. Számítógéppel támogatott egyéni tanácsadás.
Pályaérettség	Munkavállalási biztonság és vállalkozói kompetenciák fejlesztése. Vállalkozó alkalmasság elérése. (Ehhez a pedagógiai program külön feladatokat is rendel. Ld. 8. fejezet!)	Szociális kompetenciák fejlesztése. (Ehhez a szakmai képzés külön feladatokat is rendel.)	A fentiek és munkavállalási tanácsadás. A vállalkozóvá válás segítése tanórán kívüli eszközökkel. Munkajogi ismeretek.	Álláskeresési technikák oktatása. Vállalkozói ismeretek oktatása. Sikeres kezdő vállalkozók előadásai az iskolában.
Karriertervezési képesség	Az ember-pálya megfelelés, mint az egyéni pályasiker és az eredményes foglalkoztatás alapja.	A pályaorientáció és pályatanácsadás fogalmainak kliensorientált kezelése és gyakorlati alkalmazása	Szakszerű, pályaorientáció. Pályaszocializáció. Karriertanácsadás. Álláskeresési tanácsadás. A személyes és gazdasági realitások összevetése.	Szt. 112.§ (3) szerinti eljárások. Számítógéppel támogatott eljárások. Forráskritika megtanítása, csapdavédelem. GINOP 6.2.2. eredmények továbbvitele.
Üzemi/munkahelyi érettség	A pályaérettség olyan szintjének elérése, ami megalapozza a munkahelyi érettség megszerzését.	Pályaszocializáció.	A személyes-, a társas- és a módszer-kompetenciák fejlesztése.	Projektmunkák és más kooperatív feladatok megvalósítása. Duális képzés lehetőségeinek kihasználása.

 

 

 

• A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az előző fejezetben feladatok végrehajtása során külön pedagógiai irányító- és támogatómunka nélkül a tanulói személyiségben spontán adódnak össze az eredmények.

A hagyományos intézményes nevelés az aktivitás tárgyi és szociális kölcsönhatásának eredményeként létrejövő spontán tanulást kiegészítendő külső (közölt, rögzített) ismeretek elsajátíttatását tekinti fő feladatának. Iskoláink azonban, lévén szakképző intézmények, csak olyan munkával felelhetnek meg küldetésüknek, ami a szakemberlétet alapozza meg. Munkánk tehát egy olyan folyamatban valósul meg, amiben az egyén a társadalom, a hazai és az európai kultúra, különösen pedig egy szakmai kultúra tagjává válik.

Emiatt alapvető feladatunk a tanulók személyiségének mind teljesebb kibontakoztatása. Ezért a személyiségfejlesztés két fő területét bevezetőrészt követően két fő területre bontjuk:

• Általános személyiségfejlesztő tevékenységek
• Pályaszocializációs tevékenységek

Iskoláinkban a pályaszocializáció folyamatában a tanulók elsajátítják a társadalmi és szakmai viselkedés szabályait, azokat az értékeket, képességeket és ismereteket, amelyek lehetővé teszik, hogy a társadalom tagjaként működjenek Szűkebb értelemben azt a folyamatot valósítjuk meg, amelyben egy speciális normarendszer, értékek, beállítódások elsajátításával egy adott csoport normarendszeréhez tud igazodni, így a csoport tagjává tud válni, alapvető személyiségjegyeinek megőrzésével.

A személyiségfejlesztést is magában foglaló nevelőmunkánkban kiemelt fontosságúként kezeljük

• a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket:
• a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését,
• a társadalmilag érzékeny, nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását,
• a társas aktivitást, a fiatalok különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztését.

Mindezt a szakképzés társadalmi céljainak megfelelő szemlélet és tartalom alapján valósítjuk meg. Ezért alkot külön feladatrendszert szakmai programunkban a pályaszocializáció és annak alapjaként, szükséges mértékben a pályaorientáció.

A lemorzsolódás megelőzését szolgáló munka is személyiségfejlesztési alapokon valósul meg, természetesen a tanulási nehézségekből származó sajátos feladatok megoldásával együtt.

Pedagógiai tevékenységünk középpontjában a tanulók képességének, tehetségének sokoldalú kibontakoztatása, a felelős gondolkodás, szociális érzékenység áll. Alapvető elvárás munkánkban a személyiségfejlesztési feladatok integrálása, egységben történő megvalósítása.

A pedagógus-tanuló kapcsolatban meghatározónak tekintjük a folyamatos együttlétet, amelyben az együttműködés közös tevékenységekkel, élményekkel valósul meg.

1.2.1. Általános személyiségfejlesztési feladatok

A személyiségfejlesztés során az értékalapú társadalmi elvárások és iskolai célok mellett a környezeti realitásokkal is számolunk. Munkánkat annak ismeretében szervezzük, hogy az egyénnel szembeni objektív struktúrák hatását is kompenzálni kell.

A célok megvalósítása, a szociális értékrend fejlesztése érdekében a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos főbb feladataink a következők:

 

• megfelelő énkép kialakítása, önismeret fejlesztése, reális önértékelésre való képesség birtoklása, a megfelelő önbizalom kifejlesztése
• döntéshozatalra való képesség, a döntésekért, tettekért való felelősségvállalás, kötelességtudat kialakítása
• kitartás, akaraterő, küzdeni tudás - mint emberi tulajdonságokkal való rendelkezés
• személyiségünk megismerésének képessége: önkontroll, önuralom és önfegyelem elsajátíttatása
• az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit közvetítő iskolai légkör, életrend elfogadásának, igényének kialakítása
• az emberek közötti érintkezés, emberi kapcsolatteremtés és kommunikáció kulturált formáinak, elfogadott normáinak kialakítása, udvariasság és illemtani szabályok birtoklása
• tartalmas emberi kapcsolatok kiépítésének igénye; önmagával és másokkal szembeni igényesség belsővé tétele
• az emberi értékek felismerése; mások munkájának tiszteletére, megbecsülésére nevelés
• az empatikus képesség kialakítása
• társadalmilag elfogadott értékrend, erkölcs, etikai értékek közvetítése
• a társadalmi viszonylatrendszerbe való beilleszkedés képességének kialakítása, közösségi és demokratikus magatartási formák birtoklása
• a környezeti hatások kritikájára való felkészülés
• a tanult foglalkozáshoz való viszonyból adódó esetleges konfliktusok és indulatok kezelése
• a foglalkozás tanulásából adódó sajátos lehetőségek felhasználás az önértékelésben az önbesülés fokozásában
• nyitottság, érdeklődés, fogékonyság kialakítása a világ, az emberiség globális problémái iránt
• aktív közéleti tevékenységre ösztönzés, a másság elfogadása, segítőkészség, jóindulat, tolerancia

A feladatrendszer megvalósulása és koordinálása, valamint az oktatók közötti megosztásának segítésére az iskolák osztályfőnöki munkaközössége éves munkatervében intézkedéseket és felelősöket határoz meg.

 

1.2.2. A személyiségfejlesztés pályaszocializációs feladatai

A pályaszocializáció rendeltetése

A pályaszocializáció az egyén szocializációjának azon része, amelynek során azokat a viselkedési módokat, technikákat, értékeket, szerepeket, viszonyulási módokat sajátítja el, amelyekre az adott pálya gyakorlása során az egyén társadalmi szerepének szakemberként meg tud felelni. Célja tehát, hogy az egyén pályavitele során tudatosan legyen képes olyan szerepeket vállalni, amiben szaktudása mellett személyisége is a hatékony munka alapja.

A pályaszocializáció a képzés egészébe ágyazott folyamat, aminek alapját 1.11.11. szakaszban leírt pályaorientációs program adja.

A pályaszocializáció különösen fontos területe azon tanulók szocializációjának irányítása, akik bizonytalan vagy kényszerű iskolaválasztás alapján tanulják a szakmát. Az érdekükben folyó pótlólagos pályaorientációs munka már közvetlenül a pályaszocializáció jegyében folyik iskoláinkban. A szocializáció kezdeti szakászában az ilyen tanulók számára tanulási út tanácsadást is kell végezni, hogy indokolt esetben élhessenek az iskolarendszer átjárási lehetőségeivel is.

A szakmai képzés, illetve képesítésválasztás elősegítése, megerősítése érdekében, továbbá a munkaerőpiacon és magánéletben való helytállás érdekében tudatos és módszeres tevékenységet folytatunk annak érdekében, hogy tanulóink biológiai lényből társadalmi lénnyé váljanak.

Öt szakaszát, illetve tevékenységterületét különböztetjük meg. Ezek a pályaorientáció, a pályaválasztási döntés és módosítás, a szakképzés és a pályaérettség megszerzése, pálya- és karriertanácsadás. Az ötödik már az iskolán kívül valósul meg. Ez a pályavitel, első szakasza a munkahelyi érettség elérése.

Mivel a tanulók jelentős része pályaválasztási érettség hiányában kezdi meg a szakképzést korai pályaszocializációs feladat a pályaválasztás megerősítése. A lemorzsolódás megelőzése azt is megkívánhatja, hogy ha kell, az iskolaváltást segítsünk elő. Az elsődleges cél azonban a bizonytalan tanulók ágazatban való megtartása és a helyes képesítésválasztás megalapozása. Ennek érdekében és a szakképzési törvény 112.§-ban biztosított tanulói jog érvényesülése érdekében a Centrum pályatanácsadói hálózatot működtet. A munka támogatására saját pályaorientáció szoftvereket, további eszközrendszert fejlesztett ki.

A képzési idő végére a tanulóknak pályaérettséggel kell rendelkezni. Ezt közvetlen, és a pedagógiai folyamatba illesztett pályaszocializációval és a szakképzési törvény 112.§-ban meghatározott személyre szóló szolgáltatással biztosítjuk.

A pályaszocializáció kiemelt személyiségfejlesztési területei és feladatai:

A társadalmi szerepérdeklődés feltárása és megerősítése

A társadalmi szerepérdeklődés azt a viszonyt jelenti, amely meghatározza a munkamegosztásban való részvételi hajlandóság irányát. A munkamegosztást ebben a tekintetben értelmezhetjük a teljesen átfogó (társadalmi) munkamegosztásra és az egy emberre könnyebben értelmezhető csoporton belüli munkamegosztásra, együttműködésre. Minden tanuló leghatékonyabb fejlesztése érdekében feltárjuk, hogy a módszeres, a tárgyias, irányító, az újító vagy a szociális érdeklődési típusok közül melyik kettőben erősebb, és szocializációját erre alapozzuk.

A tevékenység alapú érdeklődés feltárása és megerősítése

Az érdeklődés összetett személyes jellemző, ezért a programban megkülönböztetjük a legalapvetőbb érdeklődési területeket. A tevékenység alapú érdeklődés azt vizsgálja, hogy az egyének milyen tevékenyégeket végeznek szívesen, függetlenül attól, hogy az általa kedvelt műveletek, eljárások milyen szakmák gyakorlásához tartoznak. Közvetlenül a tevékenység kedvelése alapján nem lehet szakmát választani, mert számos tevékenység több vagy egyenesen sok szakma tennivalói között szerepel. Gondoljunk például a „mérés”-re, vagy a „számolás”-ra. Az áttekinthetőség érdekében a támogató szoftverekben és kézikönyvekben 10 fő tevékenységcsoporttal dolgozunk, tehát összevonások is vannak a rendszerezésben. A tanulók szocializációját tehát iskoláinkban objektív méréssel tudjuk segíteni.

A személyes vérmérséklet feltárása és megerősítése

A temperamentum és annak ismerete azért fontos pályaszocializációs alap, mert minden foglalkozás jelentős érzelmi hatást gyakorol a művelőjére. Ezekhez az érzelmi hatásokhoz mindenki csak a saját vérmérsékletének megfelelő módon tud viszonyulni. A foglalkozási ártalmak és pályaelhagyások jelentős mértékben abból következnek, hogy a dolgozó vérmérséklete nem egyezik meg a pályának kedvező vérmérséklettel.

A temperamentum megismeréséhez nem használunk fogalmi meghatározásokat. Sem elméletben, sem gyakorlatban. A közismert alapkategóriák (Kolerikus, szangvinikus, melankolikus, flegmatikus) nem elegendők a gyakorlati sem a pályaszocializációhoz, sem a pályatanácsadáshoz. Természetesen ezek jelentik minden kategorizálás elvi alapját. A tanácsdó és a szocializációs munkában a jellemző munkahelyzetekhez történő viszonyt kutatjuk, igyekszünk feltárni. A munka világának összetettsége miatt legalább 10 kategóriára van szükség.

A munkamódokhoz való viszony feltárása és megerősítése

A munkamód a vérmérsékletünkkel legszorosabban összefüggő munkajellemző. A munkamódok az egyes foglalkozások eljárásaiból és a munkaszervezésből következnek. A munka tempójára, ütemezésére, a munka során szükséges kapcsolattartásra és hasonló körülményekre vonatkozó jellemzők. A munkahelyeken az egyes munkakörök szervezése azonos szakmákban részben eltérő is lehet. Ezt az iskoláinkban használt tanácsadó rendszer és program figyelembe veszi.

A pályaszocializáció további személyiségfejlesztési területei és feladatai:

A pályaszocializáció során természetesen nem csak a kiemelt tényezőket vesszük figyelembe. A pályaszocializáció különösen fontos területe a duális képzésben folytatott szakmai gyakorlat. Az ott folyó spontán szocializáció lehetőségeire és veszélyeire felkészítjük a tanulókat. A duális képzés lehetőségei közül elsősorban az alábbiakban való fejlődés lehetőségeire készítjük fel a tanulókat:

• szakmai kommunikáció
• problémamegoldás
• alkalmazkodó képesség
• együttműködés
• agilis munkamódszer

 

• A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. A Centrum iskoláiban az egészség-nevelés változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, mely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A feladatokat egészség érdekében és cselekvésorientált tevékenységek során oldjuk meg.

Az egészségnevelés feladatai a helyi tantervben és az éves munkatervben kerülnek meghatározásra. Ehhez a Centrum iskolái az itt meghatározott elveket és az azokhoz kapcsolt tartalmakat alkalmazzák.

Elvek	Célok	Területek	Oktatási tartalmak (tantárgyi és osztályfőnöki)
Egyaránt elősegítjük a tanulók a nevelő-testület és az iskolai dolgozók egészség védelmét, az egészség fejlesztését. Együttműködni és a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberekkel, a szülőkkel és a diákokkal, hogy az iskola egészséges környezet legyen!  Az iskoláink biztosítják az egészségfejlesztést és a tanácsadást segítő programokat! Az oktatási-nevelési gyakorlat tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előre jutást!	Az iskolával együtt élők képesek legyenek objektíven felmérni saját egészségi állapotukat! Az érintettek ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit! El kell érni, hogy saját és környezetük egészségéért szándékuk tettekben nyilvánuljon meg.   A mindennapi életben alkalmazzák a megtanultakat.   A tanulók, tanárok és szülők értsék az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg.	Oktató munka: Az iskolai egészségnevelés ahhoz járul hozzá, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez.   Példamutatás Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges megnyilvánulások vállalása.   Öntevékenység: (Tanári, tanulói) Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete. Sport. Szűrések. Önkéntes munka.	Az egészséges testtartás és mozgás.  Az étkezés, a táplálkozás, szenvedélymentesség. A betegségmegelőzés és fegyelmezett gyógyulási folyamat. A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben. A személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete. Drog-prevenció. Az áldozattá válás elkerülésének technikái.

 

 

1.4.  A közösségfejlesztéssel, a szakképző intézmény szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok célja társadalmi helytállás megalapozása, valamint az oktató-nevelő munka hatékonyságának együttműködésen alapuló fokozása. Mivel a társadalmi együttélés csak erkölcsi alapokon valósulhat meg és jogkövető magatartás is erkölcsi alapokat igényel, iskoláinkban a közösségfejlesztést az erkölcsi nevelés részének tekintjük. A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése.

Az erkölcsi nevelést tantárgy-független tevékenységként valósítjuk meg, de tantárgyi támogatást is kap az osztályfőnöki órák keretében. Az erkölcsi neveléssel lehetőséget kívánunk nyújtani az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás.

Ezek érdekében három alapvető értéket azonosítottunk:

• Az emberi együttélés igenlése
• Normakövetés
• Alkotó részvétel a társadalmi munkamegosztásban

Az értékek eléréséhez az alábbi elemeket azonosítottuk és rendeltük egymáshoz:

Érték	Cél	Feladat	Eszközök	Eljárások
Az emberi együttélés igenlése kisközösségi és társadalmi szinten is.	Elfogadni, hogy az együttéléshez normarendszer-re van szükség.	A normák megismerése és általános érvényességük elfogadtatása.	Tantárgyi lehetőségek kihasználása. Példamutatás. Tanulás és életvitel támogatás.	Diák-önkormányzati munka támogatása. Önszerveződések segítése. Állampolgári kötelezettségek és joggyakorlás összekapcsolása az iskolai feladatokkal.
Norma-követés	Törvény- és jogszabály tisztelet kialakítása és fejlesztése. Az egyéni lelkiismeret szerepének segítése.	A társadalmi és közéleti szerepek megalapozása. A felelős egyéni döntésekre történő felkészítés.	Az iskolai életét meghatározó dokumentumok hiteles alkalmazása, tartalomhű alkalmazása.	Önszerveződés segítése. iskolai demokrácia gyakorlása. Azt segítő értelmező magatartás és oktató tevékenység.
Alkotó részvétel a társadalmi munkamegosztás-ban	Pályaérettség megszerzése, az munkahelyi érettség megalapozása és a kreativitás fejlesztése	A pálya-szocializációs feladatok kiterjesztése és összekapcsolása közösség-fejlesztési feladatokkal	Projektoktatás előtérbe helyezése és kiterjesztése.	Kooperatív oktatási és tanulási formák alkalmazása elméleti és gyakorlati képzésben.

 

1.5.  Az oktatók feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

1.5.1. A feladatok általános és közös elemei

Az iskoláinkban dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott munkarend alapján. Pedagógusaink azonosulnak az iskola küldetésével.

Feladataikat a közvetlen képzési és nevelési tevékenységen túl a tanulók személyi érdekeinek szolgálatához igazítják. Ezért tanórai feladataikon túl ellátják a nevelő iktató munkát fejlesztő tevékenységeket Kötelességként kezelik a korszerű tartalmak megismerését és az új eljárások bevezetését a hagyományos eszköztár hatékonyabbá tételére.

A Centrum iskoláiban az osztályfőnöki órákon sajátos rendszerező, szintetizáló módszerrel kerül sor a tanulók nevelésében szerepet játszó nevelési tartalmak, témakörök feldolgozására. Az osztályfőnöki órákat a mai fiatalokhoz közel álló tartalmak és formák jellemzik. Az osztályfőnöki óra a helyes vitakultúra kialakításának nélkülözhetetlen gyakorlóterepe. Az osztályfőnöki órák megtervezésében kiemelt szerepet kapnak az önállóság, az állampolgári kompetencia, a pályaorientáció, és felsőbb éveken a vállalkozóvá válás támogatása. Ezek mellett természetesen az iskolák a Centrum pedagógiai programjának megfelelően minden nevelési és kompetenciafejlesztési feladat is megjelenik az osztályfőnöki munkában.

Az osztályfőnöki munka során ezeket a tanulók igényei és kérdései alapján kezelik a pedagógusok, és sajátos, más tanítási óráktól eltérő módszereket alkalmaznak. Tág teret kap vita és az egyéni kezdeményezés. A szabadidő hasznos eltöltésének támogatása is helyet kap az osztályfőnöki tevékenységben és az osztályfőnöki órán is.

1.5.2. Az oktatók általános feladatai

• A pedagógus az iskola szakmai programja alapján és a hatályos jogszabályok betartásával felelősséggel és önállóan a tanulók nevelése és oktatása érdekében végzi munkáját.
• Nevelő, oktató munkáját egységes elvek alapján, módszereink szabad megválasztásával végzi.
• A pedagógus alaptevékenysége azokat a tanórai és tanórán kívüli teendőket foglalja magában, amelyek az intézmény rendeltetése szerint nevelő, oktató munkából az egyes munkaköröknek megfelelően minden nevelőre kötelezően vonatkoznak. •
• Közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében. •Segíti az osztályfőnököket, a mentorokat a fejlesztési tervek elkészítésében.
• Segédkezik a vizsgarendszer megvalósításában, kidolgozza a vizsgatematikát mind nappali,
• Projekt és témaheteket tart.
• Felkészül IKT-s órák megtartására.
• Kapcsolatot tart a szülőkkel.
• Alkotó módon részt vállal: a nevelőtestület újszerű törekvéseiből, a közös vállalások teljesítéséből, az ünnepélyek és megemlékezések rendezéséből, az iskola hagyományainak ápolásából, a tanulók folyamatos felzárkóztatásából, a tehetséggondozást szolgáló feladatokból, pályaorientációs és pályaszocializációs feladatokból, a gyermekvédelmi tevékenységből,
• a tanulók tanórán kívüli foglalkoztatásának tervezéséből, szervezéséből, irányításából,
• a diákönkormányzat kialakításából és munkájának támogatásából,
• az iskolai élet demokratizmusának fejlesztéséből.
• Tanítási (foglalkozási) órán minőségi munkát végez (felkészülés, szervezés, ellenőrzés, értékelés).
• Továbbképzéseken, munkaközösségi munkában aktívan részt vesz.
• Részt vesz az iskola kulturális és sportéletének, a szabadidőhasznos eltöltésének a megszervezésében.
• A nevelő, oktató munkával összefüggőmegbeszéléseken, értekezleteken részt vesz.
• Feladata egyes adminisztratív és szervezései feladatok elvégzése, melyeket az intézmény nevelő-oktató munkája tesz szükségessé, illetve az érvényben lévő jogszabályok előírnak.
• Nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik.
• A tanmenetet az igazgató által meghatározott időpontra elkészíti, az a munkaközösségvezetővel egyezteti. Ha az alapdokumentumok nem változnak, a bevált tanmenetet –folyamatos kiegészítéssel –több éven át használhatja.
• Az írásbeli dolgozatokat, felmérő-és témazáró feladatlapokat legkésőbb 14 napon belül kijavítja.
• A témazáró felmérődolgozatok megíratását legalább egy héttel annak megíratása előtt előre jelzi.
• A házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli.
• A személyre szabott házifeladatokat személyesen ellenőrzi.
• Részt vesz az iskola szülői értekezletein, fogadóórát tart.
• Az intézmény egészére kötelezően háruló feladatok közül egyes teendőket az intézményen belüli szakértelmen és az egyenlőteherviselés elvein alapuló munkamegosztás szerint egy-egy pedagógus lát el.
• Az általa tanított tantárgyra tematikus, éves tanmenetet készít a helyi tanterv, a választott tankönyvek alapján, illetve az érettségi követelményeket figyelembe véve.
• A tanítási órákra felkészül, a tanítási óráit megtartja, pontosan kezdi és fejezi be.
• A szakterületéhez kapcsolódó tantárgyak gyakorlati óráit a hatékony együttműködés érdekében látogatja, és együttműködik a gyakorlati oktatókkal.
• Megtanítja a tantervi törzsanyagot.
• Ismerteti a tanulókkal a saját értékelési rendszerét.
• A tanulókat tervszerűen, lehetőleg egyenletesen terheli.
• Ügyeletet, helyettesítést vállal és megbízottként feladatát ellátja.
• Tervezhető távolmaradása, vagy előrelátható akadályoztatása esetén időben, előre értesíti az igazgatót és gondoskodik helyettesítése esetén arról, hogy a tanmenet, a tankönyv a helyettesítő nevelő rendelkezésére álljon.
• Az iskolai rendezvényeken részvétele kötelező.
• A tanítási időn kívül a tanév programjának megfelelően szakmai tanácskozáson, értekezleteken részt vesz.
• Részt vesz a tanuló-és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek-és ifjúságvédelemmel összefüggőfeladatok végrehajtásában.
• Betartja az iskola tűzvédelmi, balesetvédelmi és egyéb szabályzatait.
• A fentieken kívül elvégzi azokat a munkakörével összefüggőfeladatokat, amelyekkel az igazgató, az igazgatóhelyettes, az illetékes munkaközösség-vezetők megbízzák.

 

1.5.3. Az osztályfőnökök további feladatai

• Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.
• Együttműködik az osztály diákönkormányzat képviselőivel, segíti a tanulóközösség kialakulását.
• Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői választmány tagjaival.
• Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.
• Tájékozódik a gyakorlati képzésről, ennek keretében rendszeres kapcsolatot tart a gyakorlati oktatásvezetővel.
• Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.
• Szülői értekezletet tart.
• Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos tájékoztatás ad, hiányzások igazolása.
• Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.
• Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola gyermek-és ifjúságvédelmi felelősével.
• Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.
• Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, fegyelmező intézkedésekre, szükség esetén, ha más nem látszik eredményesnek, a fegyelmi felelősségre vonására.
• A duális szakképzésből adódó osztályfőnöki feladatok képzési sajátosságok és a gyakorlati képzés megszervezése miatt iskolánként eltérhetnek, ezért azokról az iskola helyi tantervébe kiegészítés kerülhet.

 

1.5.4. A gyakorlati oktatók sajátos feladatai.

• Munkáját minden feladata során a hatályos szabályok szerint végzi.
• Tevékenysége során az iskola pedagógiai programja és helyi tanterve során jár el. Iskolán kívüli gyakorló helyen betartja és betartatja a helyi munkavédelmi és tűzrendészeti szabályokat.
• Különös figyelmet fordít a Szervezeti és Működési Szabályzat, és az iskola Házirendjének betartására.
• A tantárgyfelosztás alapján ellátja az oktatási feladatokat. Ennek érdekében részletes foglalkoztatási tervet készít minden általa oktatott gyakorlathoz.
• Az egyes oktatandó témákhoz konkrét gyakorlati feladatokat választ.
• Minden egyéni foglalkoztatási tervébe felvett feladathoz mintadarabot vagy a szakmának megfelelő mintát készít. Megtervezi ennek anyagigényét és eszköz szükségletét. Ezt a foglalkoztatási tervet (tanmenet) az adott tanévre megjelölt határidőig átadja a munkaközösség vezetőnek és a gyakorlati oktatásvezetőnek is.
• Minden egyes gyakorlati foglalkozást olyan mértékben előkészít, hogy akadályoztatása esetén a helyettes az órákat eredményesen megtarthassa.
• Minden foglalkozást az oktatási feladat sajátosságainak megfelelő módszerekkel tart meg. Minden gyakorlatot megfelelő tartalmú és időtartamú bevezető foglalkozással kezd, és összefoglaló, értékelő szakasszal zár le.
• A tanulók munkanaplóját hetente ellenőrzi. Hiányok, hibák esetén a segítő megjegyzéseket a munkanaplóba alkalmanként bejegyzi.
• A rendelkezésére bocsátott eszközök használata karbantartása és tárolása során a gazda gondosságával és anyagifelelősségének tudatában jár el.
• A munkavédelmi és tűzrendészeti szabályokat megismeri, betartja és betartatja. Elvégzi a tanulók rendszeres, tanév eleji és csoportváltáskor vagy új munkahelyre kerüléskor esedékes, munkavédelmi és tűzrendészeti oktatását. Erről a rendszeresített formában naplót vezet.
• A munkahelyi vezetőtől kapott feladatokat lelkiismeretesen és szakszerűen, határidőre teljesíti.
• Ha egy tanuló a gyakorlati foglalkozásokról a megtartott órák 10%-ánál többet mulasztott, az osztályfőnök kötelezettségeitől függetlenül jelzést ad munkahelyi vezetőjének.
• A tanulók munkáját a Pedagógiai Program szerinti értékeli.
• Az iskolában és a gyakorlati képzés helyén rendszeresített dokumentumokat naprakészen vezeti.
• Tevékenyen részt vállal a munkaközösségi munkaterv kidolgozásában és annak megvalósításában.
• A szakterületéhez kapcsolódó tantárgyak elméleti óráit a hatékony együttműködés érdekében látogatja, és együttműködik az elméleti tanárokkal.

1.5.5. A pedagógusok együttműködési kötelezettségei

• A munkaköri feladatok között meghatározott együttműködési formákon túl a pedagógusok együttműködésének közösségi formái is vannak. Ezek részben a munkaközösségi munkatervekben jelennek meg, de az iskolai munkatervek munkaközösségek közötti együttműködéseket is meghatározzák. Ezek lehetnek egyszeriek vagy folyamatosak.
• Az együttműködés során a tervszerűség a meghatározó, de alapvető elvárás az eseti együttműködés szükségességének felismerése, és a szükséges cselekvés megszervezése. Ennek érdekében a helyzetet felismerő pedagógus kéri a munkaközösség közös fellépését.
• A közösségi együttműködés formáinak követnie kell a pedagógiai és tanügyigazgatási változásokat. A munkaközösségi munka megőrzi az együttműködés hagyományos elemeit, de keresi az új kooperációs formákat. Ezekre elsősorban a lemorzsolódás megelőzése érdekében van szükség.
• A közösségi együttműködésnek különösen fontos területe a tanulói teljesítmény értékelés egységességének biztosítása, a kliensorientált értékelés szemléletének gyakorlati megvalósítása és az az előmenetelei biztonság érvényesítése.

 

1.6.  A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység rendje

1.6.1. A különös figyelmet igénylő atipikus esetek kezelése

 

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység során a tanulók tipikus csoportjai mellett a pedagógusok nagy figyelmet az egyedi gondoskodást igénylő, de tipikus csoportba nem sorolható tanulók tanulmányi haladására és személyiségének fejlesztésére és lemorzsolódás elleni védelmére. A munka során támaszkodunk a lemorzsolódás megelőzését segítő 2020-ban záruló projekt (GINOP 6.2.2.) eredményeinek továbbvitelére és kiterjesztésére. E munka során az iskoláinkban a Centrum pszichológusi hálózatának tagjai személyes támogatást biztosítanak a tanulóknak és szakmai segítséget nyújtanak a feladatban részes, érintett pedagógusoknak.

 

Már a beiratkozásnál vagy más iskolából történő átvételnél feltárjuk, hogy ilyen nem tipikus feladat vár-e megoldásra. Ha igen, akkor az igazgató az osztályfőnökkel egyeztet a teendőkről, és legközelebbi nevelőtestületi értekezleten az iskola az éves munkatervének módosításával is garantálja a feladatok ellátását.

 

• A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

Kiemelt figyelmet igénylő feladat a tehetséggondozás is. A tehetség és képességek kibontakoztatását iskoláink folyamatként kezelik, és mint folyamatot irányítják. A folyamat tanórai és tanórán kívüli tevékenységek tervezett és szervezett rendjében valósul meg. A folyamat tervezése során az alábbi táblázat szerint rendelik össze a tevékenység alapjait és teendőit. A feladatra vonatkozóan az éves munkaterv teendőket, felelősöket és határidőket határoz meg.

Érték	Cél	Feladat	Eszközök	Eljárások
Kiemelkedő tanulási képesség	Az egyéni képességek fejlesztése. Tanulmányi eredményesség fokozása. Sikerélmény lehetőségének biztosítása.	Tehetségfeltárás. Motivációfokozás. Tanulás tanítása. Heurisztikus módszerek kiterjesztése az oktatásban. Kiemelt pályaorientáció.	Szakkörök. Projektek. Egyéni foglalkozás. Csoportbontás alakítása. Órakeret biztosítása.	Differenciált tanórai munka. Projektek. Versenyfelkészítés iskolai, városi/megyei és országos szintre.
Kiemelkedő alkotó képességek	A tanult szakma kreatív művelésének támogatása. Sikerélmény lehetőségének biztosítása.	Motivációfokozás iskolán belül és a duális képzési lehetőségek bevonása a támogatásba.	Egyéni és csoportos projekt. Egyéni ösztönzés. Közösség előtti elismerés	Mint a fentiek.
Kiemelkedő társadalmi képességek	A szociális képességek fejlesztése és a közösség szolgálatába állítása	A tanulóknak a szakképző intézményi döntési folyamataiban való részvétele. Bevonás az iskola kapcsolat-rendszerének feladataiba. (ld. az 1.7. fejezetet is)	Támogatás és aktivizálás az érdekvédelmi és diákmozgalmi feladatok területén.	Tréningek, koordinációs és meggyőzéssel járó feladatok. Tervek, beszámolók készítése.

 

 

• A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program

 

A tanulási kudarc lehetséges okait nem szűkítjük le a tanulási képességekre, azok alacsony szintjére és a szociokulturális körülményekre. Kutatási eredmények és a szakmai programban többször hivatkozott, a lemorzsolódás megelőzését segítő 2020-ban záruló projekt (GINOP 6.2.2.) során végzett feltáró és esetkezelő munka eredményei alapján figyelembe vesszük, hogy a lemorzsolódási veszély legalább olyan mértékben következik a megalapozatlan pályaválasztából, a szakszerű és folyamatként nem megvalósult pályaorientáció hiányából, mint a képességhiányon alapú problémákból és a szociális helyzettől.

 

E szakmai program 1.9.2. pontja a tanulási kudarcok megelőzése és mérséklése érdekében a tanulmányok alatti vizsgák esetében a (szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésre, az igazgató engedélye alapján) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázók számára biztosítja a vizsga során mindazon mentességeket, kedvezményeket, melyeket a tanuló megfelelő vizsgálat során, szakértői vélemény alapján kapott.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók támogatását, felzárkóztatását iskoláink folyamatként kezelik, és az ezt segítő tevékenységeket, mint folyamatot irányítják. A folyamat tanórai és tanórán kívüli tevékenységek tervezett és szervezett rendje. A munka során támaszkodunk a lemorzsolódás megelőzését segítő 2020-ban záruló projekt (GINOP 6.2.2.) eredményeinek továbbvitelére és kiterjesztésére. A folyamat tervezése során az alábbi táblázat szerint rendeljük össze a tevékenység pedagógiai alapjait és teendőit:

Érték	Cél	Feladat	Eszközök	Eljárások
A tanulmányi eredményesség	Megtanítani tanulni. Az egyéni tanulási akadályok feltárása és mérséklése, megszüntetése	Önbizalom fejlesztés. Kudarctűrés fokozása. Kudarc leküzdési technikák oktatása. Kitartás fokozása.	Kooperatív tanulási készség növelése. Direkt tanulástámogató módszerek alkalmazása. Önismeret fejlesztés.	Alapkészség fejlesztés. Helyes tanulási szokások kialakítása. Tanuláshoz való viszony alakítása.
Ember-pálya megfelelés, pályaazonosság	A pályaválasztás megerősítése, vagy a váltás megalapozása	Szakszerű, pótlólagos pályaorientáció. Képzési sikerek, sikerélmények biztosítása.	Pályaorientációs szoftverek és pályaszocializációs eszközök. A tantárgyi oktatás pályaorientációs célú megvalósítása.	Szt. 112. alapján folytatott személyre szóló tanácsadás. Pályacentrikus közismereti oktatás.
Pályaválasztási érettség	A pályaválasztási érettség megszerzése az átjárhatóság határ idejéig.	Mint fent.	Mint fent.	Mint fent.
Pályaérettség	A képzés végére érendő el. A képesítést szerző tanulónak alappal rendelkezni az üzemi érettség elérésére a „gyakornoki” időszak végére.	Minőségi és elkötelezett szakmai képzés. A tanulói önállóság fokozása.	A projektrendszerű oktatás kiterjesztése.	A duális képzéslehetőségei-nek tudatos alkalmazása.

 

• A tanulóknak a szakképző intézményi döntési folyamataiban való részvételi joga gyakorlásának rendje

A tanulók számára az intézményi folyamatokban való részvétel képviseleti úton biztosított. A képviseletet a diákönkormányzat látja el. A diákönkormányzattal való kapcsolattartást az iskolák szervezeti és működési szabályzatuk alapján szervezik.

Iskoláink a diákönkormányzatot nem egyszerű érdekképviseleti szervnek tekintik. Különös szerepet biztosítanak a diákönkormányzatoknak az alábbi területeken:

• az állampolgári létre való felkészítés területére vonatkozó nevelési feladatok kiterjesztésében
• a felnőtt lét szerepeinek gyakorlásában
• a vállalkozóvá válás támogatását szolgáló kezdeményezések megvalósításában
• a pályaorientáció és életpálya tanácsadás támogatására vonatkozó igények megvalósában.

 

• A tanuló, a kiskorú tanuló törvényes képviselője, az oktató és a szakképző intézmény partnerei kapcsolattartásának formái

 

Eredményes és összehangolt nevelés –oktatás csak kölcsönös kapcsolattartás és együttműködés során jöhet létre. Az iskolához kapcsolódó nevelést támogató tényezők koordinálása az egyes iskolákban eltérő feladatot jelenthet. Ezeket az iskola helyi dokumentumokban, például az éves munkatervben tervezi és szabályozza.

 

1.8.1. A szülők és az oktatók együttműködése

 

• Az oktatók munkájuk során együttműködnek a szülőkkel a tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában.
• Az oktató a tanulókat, az osztályfőnököt és a szülőket az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja; a szülőket figyelmezteti, ha gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedéseket tart szükségesnek.
• Az érdemjegyekről, hiányzásokról, a tanulók évközi teljesítményéről az ellenőrzőn és az elektronikus naplón keresztül tájékoztatja a szülőket. Az ellenőrző nem kötelező eszköz, az elektronikus napló lehetőségei alapján kiváltható.
• A kapcsolattartás állandó keretei az oktatói fogadóórák. Emellett -egyedi esetekben, a probléma jellegétől függően -az iskolaigazgatója, az osztályfőnök, az oktató és a szülők felveszik a kapcsolatot egymással a gyermek segítése, a probléma megoldása érdekében.

 

• Az iskola és a szülők kapcsolattartásának formái

 

Az osztályok szülői értekezlete, melynek feladata

• a szülők és az oktatók közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása évente legalább 2 alkalommal:
• az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről;
• az országos és helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól;
• a helyi tanterv követelményeiről;
• az iskola és az oktatók értékelő munkájáról;
• a diák osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről;
• az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményéről, problémáiról;
• az éppen aktuális feladatok megvitatása
• a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása.

 

A fogadóóra, mely a szülők és a szaktanárok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. Évente 2 alkalommal kötelező iskolai szervezésben. Bármely tanár tarthat egyéni fogadóórát, ha ezt csoportos tanulói érdek, vagy egyéni probléma indokolja.

• Rendkívüli tájékoztatás rendje

 

Ha a tanulók vagy szülők érdeke megkívánja, vagy felettes szerv erre utasítást ad, az igazgató rendkívüli tájékoztatót szervez. Erről a honlapon ad információt. A rendkívüli tájékoztató lehet személyes részvétellel szervezett, elektronikus eszközzel megvalósított, és elektronikus körlevél.

Sajtó közleményt csak a Centrum főigazgatója vagy kancellárja adhat ki.

 

• A tanulmányok alatti vizsga szabályai, valamint a szóbeli felvételi vizsga követelményei

 

Ez a szabályozás csak az iskola saját felelősségi körébe tartozó vizsgákra vonatkozik. Az ágazati alapvizsgákra, valamint érettségi és képesítő vizsgákra külön állami szabályozás érvényes.

 

1.9.1 A tanulmányok alatti vizsgák rendeltetésük szerint több csoportot alkotnak.

Lehetnek

• a magasabb évfolyamra lépés feltételei
• ágazati alapvizsgák
• érettségi és képesítő vizsgák

 

 

• A sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó külön vizsgaszabályok:

 

A tanulmányok alatti vizsgán a (szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésre, az igazgató engedélye alapján) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázót megilletik a vizsga során mindazon mentességek, kedvezmények, melyeket a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott. Egyéb tekintetben minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény szakmai, illetve képzési programjában található követelményrendszerével.

 

• A vizsgák tényleges megnevezése, okai és feltételei

Iskoláinkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük:

• osztályozó vizsga
• pótló vizsga
• javítóvizsga
• különbözeti vizsga

A tanuló a vizsgákat független vizsgabizottság előtt is teheti.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához

• ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól (pl. magántanuló),
• engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
• az egy tanítási évben az igazolt és az igazolatlan mulasztás együttesen a 250 tanítási órát meghaladja és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
• ha a tanuló egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen az adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át meghaladja és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.
• ha a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

Nem tehet osztályozó vizsgát a tanuló, ha:

• 20 napnál több az igazolatlan mulasztása és az iskola kétszer értesítette a mulasztás következményeiről,
• az adott tantárgyból a tanuló igazolatlan mulasztásainak a száma meghaladja a 20 tanórát és az iskolaeleget tett értesítési kötelezettségének.

Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet.

 

 

 

Pótló vizsgát tehet a vizsgázó,

 

• Ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.
• A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.
• Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők.

 

A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.

 

Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha

 

• a tanév végén –legfeljebb három tantárgyból –elégtelen osztályzatot kapott,
• az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, vagy távol marad,
• vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

 

1.9.4. A vizsgák szervezési szabályai

 

• A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban tehet.
• A különbözeti és beszámoltató vizsgákra minden tanévben legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. A vizsgát megelőző három hónapban kell a vizsgaidőszakot kijelölni. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell.
• Az iskolában megtartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó az előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. Tanulmányok alatti vizsgát független vizsgabizottság előtt vagy abban az intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll.
• A szabályosan megtartott tanulmányokalatti vizsga nem ismételhető. A tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. A vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért. A vizsga elnökét és tagjait az igazgató, a független bizottság elnökét a kormányhivatal bízza meg.

 

1.9.5. A bizottság előtt tett vizsgák lebonyolítási szabályai:

 

• A vizsgabizottságminimum három főből áll: elnök, kérdező tanár, ellenőrző tanár Az elnök felel a szabályok betartásáért, ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet, és ha kell, szavazást rendel el. A kérdező tanár csak megfelelő szakos tanári, illetve tanító végzettségű lehet. Lehetőség szerint nem az kérdezi a tanulót, aki vizsgára küldte. Azellenőrző tanár lehetőség szerint szakos tanár. Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért.
• Az írásbeli és szóbeli vizsga előtt a vizsgázónak tíz perccel korábban kötelező megjelennie.
• A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az intézmény nem a Szakmai Programban meghatározott követelményeket kér számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta.
• Egy vizsganapon egy tanuló vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot.
• A vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával. Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár ezt jegyzőkönyvben rögzíti, felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak.

 

 

1.9.6. További általános szabályok

 

• Az írásbeli vizsga után a szaktanár a vizsgát követően, egy héten belül, piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot. A szóbeli vizsgák általános szabályai A szóbeli feleletet megelőzően minden vizsgázónak tantárgyanként elegendő felkészülési időt kell biztosítani. Egy-egy tantárgyból egy tanuló esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet hosszabb. A szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, a tantárgyakhoz kapcsolódó, engedélyezett segédeszközökkel készül az önálló feleletre. A felkészülési idő legalább 10 perc.
• A felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja. A felelet maximum tizenöt percig tarthat. Ha a vizsgázó az adott tételből teljes tudatlanságról tesz tanúbizonyságot, egy alkalommal póttételt húzhat. Két tantárgy között a vizsgázó 15 perc pihenőidőt kérhet.
• Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet készít, és a vizsgabizottság dönt a szóbeli eredményéről. Szabálytalanság esetén a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki az előírások alapján dönt.

 

• A felvétel és az átvétel helyi szabályai

A felvétel szabályai:

A Székesfehérvári Szakképzési Centrum Perczel Mór Technikum, Szakképző Iskola és Kollégiumba a felvétel az Oktatási Hivatal által évente meghatározott általános szabályok szerint történik. Erről az érintettek az Oktatási Hivatal, a Centrum és az honlapján egységes tájékoztatást kapnak. A Centrum honlapjáról elérhetők az egyes iskolák saját honlapjai.

Az Iskola évente továbbtanulási tájékoztatót ad ki papíralapon és elektronikus formában is. A kiadványok tartalmazzák az egyes ágazatokra és képzésekre vonatkozó pályaalkalmassági követelményeket is, amennyiben azt valamelyik képzés megköveteli. A felvétel aktuális szabályait a régió általános iskoláiban osztályfőnöki órákon és szülői fórumokon ismerteti és segítséget ad az iskolaválasztáshoz.

Az átvétel szabályai

A Centrum támogatja a tanulók iskolaváltási szándékát. Az átvételt csak a jogszabályok által meghatározott esetben zárja ki. Az iskolaváltás elsősorban támogatott lehetősége a hazai iskolarendszerben biztosított átjárás a szakképzési ágaztok, vagy szakképzés és az átalános gimnáziumi képzés között. Ezeket a lehetőségeket e szakmai program bevezetőjében látható ábra mutatja.

Ugyanakkor a Centrum iskolái biztosítják és elvárják, hogy az átvételi szándékkal jelentkező tanuló legalább egyszer pályaorientációs tanácsadó foglalkozáson vegyen részt. Ez nem azonos a pályaalkalmassági vizsgálattal, hanem az átvételi szándékban megjelölt pálya és a tanuló személyes viszonyának megismerését segítő pedagógiai szolgáltatás. Célja a lehetséges lemorzsolódási veszély korai feltárása. A lemorzsolódás elsődleges oka ugyanis nem a képességek hiánya, hanem a szakszerű pályaorientáció elmaradása. Alkalmazása a szakképzési törvény 112.§ (3) szakasza alapján történik. Ez a jogszabályi rész így rendelkezik: „Az alapfokú iskolai oktatást nyújtó köznevelési intézmény tanulója, valamint a szakképző intézményben tanuló, illetve képzésben részt vevő személy részére egyenlő hozzáférést kell biztosítani az életpálya-tanácsadás és a pályaorientáció keretében nyújtható szolgáltatásokhoz. Ennek keretében biztosítani kell, hogy a jogosult a szakképző intézményi előmenetel során, a továbbtanulási, iskolaváltási, iskolatípus-váltási, továbbá szakmaválasztási vagy szakmaváltási döntést megelőzően legalább egyszer személyre szabott életpálya-tanácsadás, illetve a pályaorientáció keretében nyújtható szolgáltatásban részesüljön.”

A szolgáltatáshoz a Centrumban pályaorientáció szakos képzettségű tanárok, szakvizsgázott tanácsadók állnak rendelkezésre, akik korszerű számítógéppel támogatott tanácsadást nyújtanak.

Az iskola és a szülő, vagy a jogosult képviselő a személyre szabott szolgáltatás után az iskola az átvételi folyamatot egy irányított alkuval igyekszik lezárni.

Mivel a jogszabály csak a személyes tanácsadás lehetőségének biztosítását teszi kötelezővé, az átvétel nem tagadható meg, ha tanuló nem veszi igénybe a szolgáltatást. az iskola az átvételről szóló határozatában azonban rögzítheti ezt a tényt.

 

1.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos terv

A SzSzC Perczel Mór Technikum, Szakképző Iskola és Kollégiumban folyó közismereti tantárgyak tantervei tartalmazzák a tantárgyhoz kapcsolódó elsősegélynyújtási ismereteket. A természettudományos jellegű tárgyak tartalmi sajátosságaik szerint, a társadalomtudományi tantárgyak pedig a társadalmi és személyi felelősség témái kapcsán.

A testnevelés és szakmai képzés tantárgyai a balesetvédelmi és munkavédelmi ismeretek részeként foglalkoznak a feladattal. A testnevelésben és szakmai képzés tantárgyaiban az elméleti ismeretek mellett az elsősegélynyújtás gyakorlati képzés kerül a központba.

Célok

A tanulók ismerjék meg

• az elsősegélynyújtás fogalmát;
• az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.
• a vészhelyzeteket;
• a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; -
• a mentőszolgálat felépítését és működését;
• mikor és hogyan kell mentőt hívni.
• munkabiztonságához kapcsolódó jelképeket és értelmezését
• munkabiztonságához kapcsolódó színeket, értelmezésüket

Feladatok

• A tanulók sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat.
• a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;
• a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapfeladatokat
• a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások során, első sorban a szakmai gyakorlati képzés keretében– foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

Tevékenységek

• A saját tanműhelyek és gyakorlóhelyek elsősegély eszközeinek ismertetése, bemutatása.
• A tanulók felkészítése a külső gyakorlóhelyek elsősegély eszközeinek megismerésére
• A tanulók felkésztése iskolán és gyakorlóhelyen kívüli elsősegélyhelyzetekben való indokolt aktivitásra.
• az iskolák kapcsolatot építenek ki az Országos Mentőszolgálattal,
• Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az
• lehetőség szerint az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;
• tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;
• támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.

 

2. A Székesfehérvári Szakképzési Centrum Perczel Mór Technikum, szakképző Iskola és Kollégium képzési programja

2.1. A kötelező és a nem kötelező foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható foglalkozások megnevezése, és száma azokatott szakmát szerinti bontásban megjelenítve a szakmai program 1. számú melléklete tartalmazza

2.2. A közismereti kerettantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai a szakmai program 1. számú melléklete tartalmazza

2.3.  A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja,

A SzSzC Perczel Mór Technikum, Szakképző Iskola és Kollégiumban a mindennapos testnevelés feladatainak megszervezése és megoldása során a mozgásélmény, valamint a mozgástapasztalat megszerzése a cél.

A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését az iskola testnevelői végzik.  A megvalósított mérés, vizsgálat eredményeit a mérést végző pedagógus rögzíti és közösen elemzi a többi testnevelővel. Ez alapján meghatározza a tanuló fizikai fejlődéséhez szükséges intézkedéseket.

Az iskola a szülőket honlapjukon értesítik a mindennapos testnevelésbe beszámítható lehetőségekről. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerekről.

 

Az orvostudomány és a sporttudomány kutatási eredményei bizonyítják, hogy a tanulóknak napi 90 perc fizikai terhelésre (kondicionálás, tréning) van szükségük ahhoz, hogy életkoruk, és nemük sajátosságai szerint harmonikusan fejlődjenek.

A pszichomotoros készségek és képességek tervszerű fejlesztése a mozgásműveltség és egyben az életmódszemlélet alakítását is jelenti az egész életen át tartó cselekvőképes tudás megalapozásában.

Az életkori sajátosságokból adódóan a természetes mozgás- és játékigényt figyelembe véve kívánatos, hogy a tanulók szervezett keretek között vegyenek részt testnevelési órán és tanórán kívüli testnevelésen, ahol a tantervi anyaggal és a célszerű aktív testmozgással elősegíthető a testi és lelki egészség kialakítása.

Általános fizikai teherbíró képesség mérése az OM megbízásából a Testnevelési Bizottság által összeállított tesztek alapján:

 

1. Hajlékonysági teszt

 

2. Dinamikus láberőt mérő teszt

 

3. Törzserőt mérő teszt (sit-up teszt)

 

4. Funkcionális karerőt mérő teszt

 

5. Futási sebességet, fürgeséget mérő teszt

 

6. Kardio-respiratikus állóképességi teszt

 

A tanulók testi, fizikai állapotának megítélésében jelentős szerepet töltenek be:

 

1. az iskolaorvos

 

2. a védőnő

 

3. a testnevelést tanító kollégák

 

4. az osztályfőnök

 

Az iskolaorvos a védőnővel együtt -vizsgálataik során-rendszeresen kontrolálják tanulóink fizikai állapotát.

Probléma esetén szakorvosi kivizsgálásra küldik a diákot. Megállapítják, hogy az egészségügyi gondok milyen súlyosak. Könnyített testnevelésre, gyógytestnevelésre irányíthatják a tanulót, illetve teljes felmentést adhatnak.

Az egészségügyi dolgozókon kívül a testnevelést tanító kollégák szembesülnek legjobban, a tanulók fizikai állapotával. Mérési rendszerüket már ismertettük.

Az osztályfőnök többször találkozik a tanulóval olyan szituációban (kirándulás, természetjárás,

 

 

 

 

 

 

 

 

sportversenyek...), ahol hamar kiderül a tanuló fizikai állapota. Ha problémát észlel, akkor köteles azt jelezni az iskolaorvosnak és a szülőnek is.

Módszereink:

Megfigyelés fizikai erőlétet igénylő szituációkban

 

• Megfigyelés különböző mozgássorozatok végrehajtásakor

 

• Iskolaorvosi, védőnői vizsgálatok.

 

• Tesztek végrehajtása.

 

2.4. a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében az oktatóválasztás szabályai

Az intézményben a tantárgyfelosztás a kötelező órák esetében nem teszi lehetővé a tanulók számára a tanárválasztást. Fejlesztő foglakozások, tehetséggondozó órák és korrepetálás keretében a tanulóknak lehetősége van a felkínálkozó lehetőségek között a számukra vonzóbb lehetőséget választani.

Mellékszakképesítés

A felmenő rendszerű szakgimnáziumi képzések esetében mellékszakképesítés választható

Azon tanulók számára, akik nem választják a mellékszakképesítésre alapuló képzést, ágazati érettségi vizsgára felkészítő órákat biztosítunk.

Amennyiben a tanulók a mellékszakképesítés oktatásában kívánnak részt venni, lehetőségük van az érettségi vizsga évében komplex szakmai vizsgára jelentkezni és azt letenni.

A komplex szakmai vizsgára adott tanév második féléve előtt kell jelentkezni és a vizsgát letenni legkésőbb az adott tanév február – márciusi vizsgaidőszakában. A jelentkezést az intézmény titkárságán kell benyújtani. Sikeres vizsga esetén a tanuló az OKJ bizonyítványt az érettségi bizonyítvánnyal együtt kaphatja meg.

2.5.  a választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése

Középszintű érettségin kötelező érettségi tárgyak:

 

Magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv és a szakmai elméleti tárgy.

 

Ezekre a felkészítést az iskola a kötelező órák keretein belül elvégzi.

 

Középszintű érettségin választható érettségi tárgyak:

 

fizika, biológia, informatika, földrajz, testnevelés

 

Emeltszintű érettségin választható érettségi tárgyak:

 

A középszinten választható valamennyi tantárgy. Az iskola vállalja a felkészítést az emelt szintű érettségi vizsgára fakultáció keretén belül fizika, informatika tantárgyakból, amennyiben a jelentkezők létszáma ezt lehetővé teszi.

 

Az érettségire felkészítő foglalkozások helyi tantervei a kerettantervek és az érettségi vizsga követelményei alapján készülnek el.

 

2.6.  az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témaköreit a 2. számú melléklet tartalmazza

 

2.7.  A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, és fejlesztő formái

2.7.1. Az értékelés rendjének pedagógiai alapelvei

 

A SzSzC Perczel Mór Technikum, Szakképző Iskola és Kollégiumban kliensorientált értékelés folyik.

• A kliensorientált értékelési szemlélet rendeltetése, hogy segítse az oktatásban érdekeltek, azaz a leendő foglalkoztatók, a fenntartók, a szülők, és a tanulók reális társadalmi érdekeinek érvényesülését.
• Az értékelés során nem a tanuló a kliens, hanem a képzés valamennyi érdekeltje együttesen. A tanuló kliensek és érdekeik képviselője.
• A társadalmi funkciókon alapuló komplex kliensorientált értékelés tartalmaz kritérium elemeket, normaelemeket és szakmaspecifikus elemeket is. Ezek rendeltetése, hogy a tanügyigazgatási követelmények is érvényesüljenek.
• A kliensorientált értékelés alapvető jellemzői az ösztönzés és a pályakötődés erősítése.
• A kliensorientált értékelés összetettsége révén biztosítja, hogy minden tanuló a személyiségének és képességeinek megfelelő módon is számot adhasson tudásáról.
• A kliensorientált értékelési rendszer portfólió elvű, tehát nem azt vizsgálja mit nem tud a tanuló, hanem azt, hogy mit sajátított el.

 

Iskolánkban az értékelés a nevelés és a tanulás eredményességének fokozását szolgálja. Az értékelésnek a tanulót további tanulásra, korrekcióra kell ösztönöznie. Az értékelésnek a motiváló hatáson túl jelentős magatartásmódosító, személyiségformáló hatása is van, ezért iskoláink helyi tantervükben részletes és sokoldalú tanulói értékelést dolgoztak ki. Az értékelés akkor szakszerű, ha sokféle, strukturált értékelő módszerrel dolgozik, minden lehetséges alkalmat megragad, figyelembe veszi az egyéni különbségeket, megerősítést ad.

Az értékelő munka az oktatókkal szemben is követelményeket támaszt. Ahhoz, hogy a nevelő értékelő munkája objektív legyen elengedhetetlen, hogy tisztában legyen a tantervi követelményekkel, s ismerje a különböző értékelési rendszereket. Az értékelésben azonban különös figyelemmel kell lennie a komplex társadalmi és foglalkoztatási érdekekre is. Az értékelésnek a követelményrendszerre épülve személyre szólónak, fejlesztő, ösztönző jellegűnek kell lennie.

Az értékelő munka során mindig törekszünk az aktuális, az időleges, a rögzült és az állandósult tudáselemek mérésére is. A feladatok célja lehet csak egyik terület vizsgálata, de komplex feladat is alkalmazható. 

Az iskolában alkalmazható tényleges értékelési módokat az elektronikus napló rögzíti, tehát azok a szülők számára is ismertek. Más címen csak elismerő, ösztönző értékelés adható.

Az értékelési folyamatot az Érték – Cél – Feladat – Eszköz – Eljárás összefüggésrendszerben építjük fel, az alábbi fogalmak érvényesítésével:

Érték:

A mérési és értékelési rendszer maga is érték. Részértékei a rendeltetésnek való megfelelés és a hitelesség. A pedagógiában az értékelés hitelessége a társadalmi rendeltetésnek való megfelelés, illetve ennek mértéke.

Cél:

hogy az értékelés

• ösztönözze a tanulást
• elismerje a teljesítményt
• ösztönözze az önértékelést, a kollektív értékelést
• erősítse a pályakötődést
• információt adjon a tanuló haladásáról és az eredményesség fokozása érdekében szükséges tanári és tanulói teendőkről

 

Feladatok és követelmények az értékelésben:

• A kompetencia alapú tudást biztosító tanulási folyamat támogatása.
• Az értékelés társadalmi funkcióit alkalmazó szaktárgyi és egyéni értékelési portfólió kialakítása. Ezt a helyi tanterv tantárgyanként határozza meg.za
• Az értékelési módokhoz hozzá kell rendelni a kötelező és választható módszerek összefoglaló táblázatát. Ennek keretében a KÉPZÉSI PPROGRAM tartalmazza tantárgyanként az választható és kötelező értékelési formákat, továbbá egy összesítő táblázatot ezek alkalmazásáról.
• Egyéni tanulmányi portfólió alkalmazása, legalább célcsoportoknál
• Alternatív eszközök biztosítása az értékeléshez
• Az értékelési eszközkészlet (portfólió) folyamatos fejlesztése

 

A feladatokhoz az alábbi követelmények és elvárások tartoznak:

• Objektivitás,
• Folyamatosság, változatosság és sokoldalúság
• Kiszámíthatóság,
• Kötelező és választható elemek egyensúlya
• Konkrét formák tantárgyanként,
• A kritériumok ismerete,
• A kollektivitás,
• A fegyelmező jelleg és a környezeti tényezők kizárása

Eszközök:

• A szociális kompetenciák jelentőségének tudatosítása az értékelés által is.
• Tanulói részvétellel kialakított értékelési módszerek (A megállapodás az értékelésről, a képzési szakasz kezdetén.)
• Az informatikai eszközök nagyobb mértékű bevonása
• Az egyéni tanulmányi portfólió kétoldalú kialakítása (vállalás)
• Korlátozott mérési, értékelési módszerválasztás lehetősége

Eljárások:

• Számítógéppel és más informatikai eszközzel orientált, ösztönzött értékelés
• Kommunikációt segítő eljárások és technikák
• Kooperatív értékelési módszerek
• Heurisztikus módszerek alkalmazása
• Gyűjtőmunka
• Szakköri munka
• Projektmunka
• A közismereti-, és szaktárgyak pályaorientáció központú kezelése az értékelésben (a feladatképzésben)
• Gyakorlati feladatok előtérbe helyezése minden tantárgyban és képzési területen.
• A munkavállalói kompetenciákat fejlesztő értékelési módszerek alkalmazása.
• Differenciált és személyre szabott házifeladatok alkalmazása

 

2.7.2. Az értékelési rendszer áttekintő táblázata. Az elvek és teendők összerendelése

Érték	Célok	Követelmények	Módszerek	Eljárások
Kompetencia alapú tudás és azt szolgáló tanulási folyamat.	Ösztönzés (motiváció), elismerés, megerősítés, helyes önértékelés támogatása, visszajelzés minden érintettnek, a teljesítmény dokumentálása	Objektivitás, folyamatosság, változatosság, kiszámíthatóság, konkrét formák, kritériumok ismerete, kollektivitás, a fegyelmező jelleg és a környezeti körülmények kizárása	Az értékelési módszerek, megválasztását a tanulmányi feladat jellegéhez kell alakítani. A módszereknek felerészben lehetnek egységesek, felerészben a tanuló sajátos tanulási helyzetéhez alkalmazkodnak.	Az eljárásokat 2.7.3. táblázat alapján kell meghatározni a képzési programban, úgy, hogy egy félévben a tanulónak legalább 4, egész évben legalább 6 féle eljárás alapján legyen érdemjegye.

 

A tanuló magatartásának értékelése

 

	Magatartás	példás	jó	változó	rossz
	Fegyelmezettsége	nagyfokú	megfelelő,	másokat zavaró,	Erősen
		állandó,	még	kifogásolható,	kifogásolható,
		másokra	nem teljesen a	gyenge,	másokat
1.		pozitívan kiható	sajátja	ingadozó, de	erősen zavaró,
				igyekszik	negatív
				megjavulni.
	Viselkedés-	kifogástalan,	kevés	udvariatlan,	durva,
	kulturája,	példaértékű,	kivetnivalót	nyegle	romboló,
2.	hangneme	tisztelettudó,	hagy maga		közönséges,
		udvarias	után		goromba, he-
					ves,
					hangoskodó
	Hatása a	pozitív, aktív,	részt vesz,	nem árt,	negatív,
	közösségre,	segítőkész,	de befolyást	ingadozó,	goromba,
3.	társas	jóindulatú,	nem	közömbös,	ártó lélektelen,
	emberi	élen jár,	gyakorol,	vonakodó,	megfélemlítő
	kapcsolatai	kezdeményező	jóindulatú	komisz
4.	Házirend	betartja, arra	néha hibázik	részben tartja	sokat vét
	betartása	ösztönöz		be	ellene
	Felelősségérzete	nagyfokú	időnként	ingadozó	felelőtlen,
5.		felelősségtudat	feledékeny		megbízhatat-
					lan
	Hiányzásai	igazolatlan	igazolatlan	igazolatlan	igazolatlan
		óráinak	óráinak	óráinak	óráinak
6.		száma: max: 3	száma:	száma: max: 15	száma: max:
			max: 8		16 vagy annál
					több

 

 

 

 

A tanuló szorgalmának értékelése

 

Szorgalom	Példás	Jó	Változó	Hanyag
Iskolai	Törekvő, készséges,	Kötelességtudó,	Munkavégzése	Megbízhatatlan,
			rendszertelen,
munkában	megbízható, gondos,	aktivitása változó		hanyag, felületes
	ambiciózus		pontatlan,
			passzív
Önértékelés		Felértékelő,		Önbizalma
	Megalapozott,		Önbizalma
	kiegyensúlyozott,	elégedett	hiányos, értékeit	értékítélete,
	rendes		nem ismeri fel	hiányos
Akarati	Kitartó, szavaálló,	Biztatást,	Akarati	Akarati
vonások	állhatatos,	kontrollt igényel,	erőfeszítésre	erőfeszítésekre
		mérsékelten	csak külső	nem képes
		irányításra,	segítséggel
		ösztönzésre	képes
		szorul
Érdeklődés	Sokoldalú, tartós	Kitartása	Kialakulatlan	Kialakulatlan,
		hullámzó,	változó, de	közömbös, alig
		egyoldalú, tartós	motiválható	motiválható,
				passzív
Teljesítmény	Képességeihez	Képességeihez	Ingadozó,	Képességeihez
	mérten optimális	mérten erőfeszítés	képességéhez	mérten alul
	eredményt	nélkül	mérten alul	teljesít,
	ér el teljesitmény	egyenletesen	teljesít	megelégszik a
	orientált	teljesít,		minimummal
		teljesítménye
		átlagos
Önfejlesztő	Fejlődése érdekében	Lehetőségeket	Kapott	Lehetőségeket és a
aktivitás	az iskolai és az	alkalomszerűen	segítséget csak	segítséget nem
	iskolán kívüli	használja ki,	ritkán használja	fogadja, elutasító
	lehetőségeket	ambíciója	fel,
	kihasználja,	hiányos,	nem
	aktivitása	ösztönzést igényel	ambicionál,
	tudatos		önfejlesztésben

 

2.8. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei

A csoportbontások a nevelés és az oktatás eredményességének fokozását szolgálják. A csoportban végzett munka különösen fontos alkalom a kompetencia fejlesztésre és projektoktás megvalósítására.

Közismereti tantárgyak esetében: idegen nyelvből van csoportbontás a tantárgyak jobb elsajátítása, az európai munkaerő piacon való helytállás elősegítése végett. Beiratkozáskor eldöntheti a tanuló, hogy angol vagy német nyelvet kíván tanulni. Előnyben részesítjük az általános iskolában is tanult nyelv választását. A technikai lehetőségeket figyelembe véve történnek a bontások, szétosztva a teljes osztályt. A szakmai tárgyak esetében a tantárgyi sajátosság és a technikai háttér a meghatározó.

 

A 11. illetve 12. évfolyamokon tanuló szakgimnáziumi és szakközépiskolai diákok az érettségi vizsgaszabályzat alapján választhatnak maguknak további tantárgyakat, amelyekből érettségi vizsgát kívánnak tenni. Az érettségire való fakultációs felkészítésre az igénybejelentés egyéni jelentkezés alapján történik. Ezeket a törvényi előírásoknak megfelelően mérjük fel minden tanév májusáig. Aki jelentkezik szeptembertől valamelyik csoportba, és a csoport elindul, akkor oda egy évig köteles járni, és teljesítménye értékelésre kerül a többi tantárgyéhoz hasonlóan.

 

Ha a tanulót a kötelező tantárgyból mentesítették az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés, minősítés alól, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló 100/1997. korm. rendelet alapján másik tantárgyat választhat, amelyből érettségi vizsgát kíván tenni.

 

A sajátos nevelési igényű (SNI) diákok számára szervezett fejlesztő foglalkozások, és a beilleszkedési, tanulási vagy magatartászavarral rendelkező (BTM) tanulók számára szervezett korrepetálások az érintett tanulók számára kötelező érvényűek, a mulasztások és azok igazolása hiányzásokra vonatkozó szabályok szerint kezelendő.

 

Amennyiben a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjban részesülő tanuló félévi értékelése során bármely tantárgyból elégtelen (1) osztályzatot kapott, vagy tanulmányi átlageredménye nem éri el a 2,51-et, vagy második félévi értékelése alapján évfolyamot kell ismételnie, a tanulót felzárkóztató oktatásban kell részesíteni annak érdekében, hogy a szakképesítés megszerzéséhez szükséges kompetenciák a megfelelő szintre fejlesztésre kerüljenek, és ezáltal a tanuló ismételten jogosulttá válhasson az ösztöndíjra.

 

A felzárkóztató oktatást az iskola heti két órában és maximum négyfős csoportokban szervezi meg, amelyen az érintett tanuló köteles részt venni.

 

2.9.  A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag

A nemzetiséghez nem tartozó tanulóink számára lehetőséget biztosítunk a városban élő nemzetiségek kultúrájának megismerésére.

Ezekhez a Centrum termet, területet biztosít, de a tartalomszolgáltatást és terembiztosításon túli költségeket a nemzetiségi önkormányzatoknak kell vállalni.

Tanulóinkat ösztönözzük a nemzetiségi kulturális események látogatására. Minden nemzetiségi önkormányzat hivatalos úton küldött programját közzé tesszük az iskolákban.

2.10.  Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek, programokat, tevékenységek

A testi és lelki egészségre nevelés feladatait egységes feladatrendszerként értelmezzük.

Az iskola munkáját meghatározza, hogy a nevelési és oktatási tevékenységben a tanuló alany, a tanulói személyiség fejlesztése cél. A szabad személyiség kibontakozását nagymértékben segíti egészséges szervezet. Az iskola természetesen mindent megtesz azon tanulók személyiségének fejlesztéséért is, akik egészségi gondokkal vagy testi fogyatékkal élnek. Sőt számukra többlet eszközöket használ fel. Alaptévő feladat ugyanakkor az egészséges életmódra nevelés, mert az hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez.

A pedagógusok ösztönözik a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz-kezelés módszereinek alkalmazására. Segítséget nyújtanak lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve, a család nevelési elveit tisztelve és szükség szerint támogatva felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.

Ezek érdekében két alapvető értéket azonosítottunk:

• Az élet
• Az egészség

Az értékek eléréséhez az alábbi elemeket azonosítottuk és rendeltük egymáshoz:

Érték	Cél	Feladat	Eszközök	Eljárások
Az élet	A tanulóink ismerjék fel az életet, mint a létből való teremtő részesedés. Becsüljék meg annak egyszeriségét és az élet által kínált lehetőségeket.	Minden tantárgy tantervében tervezni kell az élet támogatására irányuló tevékenységet. Szemlélet-formálás	Tantárgyi oktatás. Külső szolgáltatók igénybe vétele. Szaktanárok pedagógiai továbbképzése más humánterületeken.	Oktató-nevelő munka. Előadások. Tanulói közösségek előadásai órákon és rendezvényeken. Élménybeszámolók.
Egészség	A komplex egészségfogalom feltárása, elfogadtatása és tudatos megélésre való felkészítés.	Felvilágosítás, tájékoztatás a tantárgyi lehetőségeket is kihasználva.  Szemléletformálás. Szűrések támogatása. Példamutatás.	Mindennapos testnevelés. Életmód tanácsadás tantárgyi keretek között és azon túl. Iskolai étkezés és büfé kínálatának alakítása. Kampányok	Tantárgyi oktatás. Külső szervezetek igénybe vétele. Önkéntes munka célirányos szervezése. Tanulói projektek. A sport támogatása.

 

2.11.  A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Az esélyegyenlőség biztosítása az a pedagógiai feladat, ami során biztosítani kell a rossz vagy gátló objektív körülmények ellenére történő eredményes személyiségfejlődést és tanulmányi haladást. Ennek érdekében azonosítani kell a lehetséges tevékenységterületeket, feladatokat és a felelősséget. Az általános feladatmeghatározás mellett az iskolák az éves munkatervben és az oktatók munkaköri leírásában is meghatározza a felelősséget és feladatokat.

A tanulók kisebb csoportjai és egyének vonatkozó munkatervi és óratervifeladatokban iskolánk pedagógusai (oktatói) esélyegyenlőséget biztosító eljárásaik között rendeltetés-szerűen és folyamatosan alkalmazzák a 2020-ban záruló GINOP 6.2.2. projekt eredményeit

A tanulók esélyegyenlősége csak a pedagógiai folyamat egészében biztosítható. A kiemelt elemeknek és feladatoknak, eseti eljárásoknak és kampányoknak is ebbe kell illeszkedni. Az állandó figyelem és az erre irányuló pedagógiai munka alábbiak szerint valósul meg:

Tevékenységterület	Feladat	Felelősség
Beiratkozás, differenciált oktatás, egyéni fejlesztés, előmenetel-követés, fegyelmezés, jutalmazás, humánerőforrás biztosítás és fejlesztés, partnerség, szolgáltatások igénybevétele.	Nyilvántartás, differenciálás, korrepetálás, lemorzsolódás elleni védelem, kiemelt drog-prevenció, szabadidő szervezés támogatása, pályázati és ösztöndíj lehetőségek ismertetése, támogatása	Bánásmód, jogismeret, osztályfőnöki munka, szaktanári munka, vezetői felelősség, beszámoltatás, munkaköri leírások kiegészítése konkrét feladatokkal,

 

2.12.  a tanuló jutalmazásával összefüggő szabályok,

A tanulót a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért az intézmény házirendjében foglaltak szerint jutalmazni kell. Kiemelt jutalmazás jár azoknak a tanulóknak, vagy tanulói közösségeknek, akik személyesen vagy közösségben fontos és azonosítható feladatot vállaltak és teljesítettek a lemorzsolódás megakadályozásában.

Az iskola biztosítja a jutalmazott tanulók és eredményeik nyilvánosságát az iskolán belül és legalább az iskolai honlapon a nagyobb helyi és társadalmi közösségek számára is.

Elismerésben részesülhet az a tanuló, akinek a tanév során kiemelkedő a tanulmányi, sport, kulturális, közösségi tevékenysége.

Iskolánkban alkalmazott írásbeli elismerések:

 

szaktanári dicséret,

 

osztályfőnöki dicséret,

 

igazgatói dicséret,

 

nevelőtestületi dicséret

 

tárgyjutalom,

 

kirándulás,

 

Perczel emlékplakett.

 

A Perczel emlékplakett odaítélése szabályzatuk alapján történik. Az évközi elismeréseket az elektronikus naplóban rögzíteni kell. Minden esetben fel kell tüntetni a bejegyzés idejét, és olvashatóan a bejegyző személy nevét is.

 

2.13.  az oktatói testület által szükségesnek tartott további elvek

 

2.13.1 Tankönyvek kiválasztásának általános és speciális szempontjai

Fontos, hogy az iskola pedagógiai programjában meghatározott képzési céloknak megfelelő tartalmi követelmények a tankönyvben megtalálhatók legyenek. A tankönyvválasztás igazodjon a választott tantervi modellhez és tankönyvi ajánlásokhoz. A választás vegye figyelembe a tanulók előképzettségét, életkori sajátosságait, az ismeretszerzésben való tanulói jártasságot. Átlagos képességű és érdeklődésű tanulók eszközként, hatékonyan használhassák. Segítse a tanár munkáját, a tanulót az önálló ismeretszerzés folyamatában. Érvényesüljenek az oktatás folyamatára elfogadott didaktikai alapelvek az érthetőség, a szemléletesség, a szemléltetés, a rögzítés, ismétlés, a tanulói érdeklődés felkeltése, bővebb ismeretszerzés ajánlott irodalma, a tantárgyi motiváció. Szerkezete legyen világos. A tankönyv megjelenésében legyen esztétikus, minőségében tartós, többszöri használatra is alkalmas. Mindenkori piaci árfolyam közép kategóriájánál magasabb árfekvése ne legyen. A választott tankönyvek rendelkezzenek az előirt és elfogadott minősítéssel.

 

A tankönyv kiválasztásában felelős személyek a tantárgyat tanító pedagógusok közössége. Érvényesíteni kell azt az alapelvet, amely az adott műveltségi területen és tantárgyon belül az egységes tankönyv használatát biztosítja. Figyelmet kell fordítani az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok tankönyveinek biztosítására. A pedagógusok javaslatai alapján összeállított tankönyvek, segédletek jegyzékét - figyelembe véve az oktatásüggyel foglalkozó minisztérium és a kiadók hivatalos tankönyvjegyzékeit - az iskola könyvtáros tanára összesíti az igazgató jóváhagyásával elkészül a tankönyvrendelés.

 

2.13.2. NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI

FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA

Az erkölcsi nevelés

A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése.

 

Az iskolai közösség élete, tanáraink példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segít készség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

 

A tanulóinkkal megismertetjük nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Nevelő munkánk során törekszünk arra, hogy kialakuljon bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját.

 

A nemzetiséghez nem tartozó tanulóink számára lehetőséget biztosítunk a városban elő nemzetiségek kultúrájának megismerésére.

 

A hazafias nevelés keretében az alábbi programokat szervezzük:

 

• évfolyam: Katonai Emlékpark (KEMPP) - Pákozd

 

• évfolyam: Trianon múzeum - Várpalota

 

• évfolyam: Sóstó Természetvédelmi Terület és Látogatóközpont - Székesfehérvár

 

• évfolyam: MH 43. Nagysándor József Híradó és Vezetéstámogató Ezred – Székesfehérvár

 

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

 

A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket.

 

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

 

Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelel kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra.

 

 

A családi életre nevelés

A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felel s párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerül konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is.

 

A testi és lelki egészségre nevelés

 

Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönzik a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében.

 

A pedagógusok motiválják és segítik a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.

 

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

 

A Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.

 

Fenntarthatóság, környezettudatosság

 

A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.

 

Pályaorientáció

 

Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket.

Gazdasági és pénzügyi nevelés

 

A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását.

 

Médiatudatosságra nevelés

 

Célunk, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével.

 

A tanulás tanítása

 

A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók el pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek.

 

A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.

 

2.14. az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények a közismereti kerettanterv és az érettségi vizsga általános és részletes követelményei alapján,

Emeltszintű érettségin választható érettségi tárgyak:

 

A középszinten választható valamennyi tantárgy. Az iskola vállalja a felkészítést az emelt szintű érettségi vizsgára fakultáció keretén belül fizika, informatika tantárgyakból, amennyiben a jelentkezők létszáma ezt lehetővé teszi.

 

Az érettségire felkészítő foglalkozások helyi tantervei a kerettantervek és az érettségi vizsga követelményei alapján készülnek el

 

3. A képzési és a kimeneti követelményeket a Székesfehérvári Szakképzési Centrum Perczel Mór Technikum, szakképző Iskola és Kollégiumban

 A képzési és kimeneti követelmények és a programtanterv alapján a szakképző intézményre konkretizált képzési program óraszámai az 1. számú mellékletben találhatók meg.

 

4. Székesfehérvári Szakképzési Centrum Perczel Mór Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium egészségfejlesztési programja

Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az iskolában az egészség-nevelés változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, mely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A feladatokat egészség érdekében és cselekvésorientált tevékenységek során oldjuk meg.

Az iskola az itt meghatározott elveket és az azokhoz kapcsolt tartalmakat alkalmazzák.

Elvek	Célok	Területek	Oktatási tartalmak (tantárgyi és osztályfőnöki)
Egyaránt elősegítjük a tanulók a nevelő-testület és az iskolai dolgozók egészség védelmét, az egészség fejlesztését. Együttműködni és a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberekkel, a szülőkkel és a diákokkal, hogy az iskola egészséges környezet legyen!  Az iskoláink biztosítják az egészségfejlesztést és a tanácsadást segítő programokat! Az oktatási-nevelési gyakorlat tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előre jutást!	Az iskolával együtt élők képesek legyenek objektíven felmérni saját egészségi állapotukat! Az érintettek ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit! El kell érni, hogy saját és környezetük egészségéért szándékuk tettekben nyilvánuljon meg.   A mindennapi életben alkalmazzák a megtanultakat.   A tanulók, tanárok és szülők értsék az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg.	Oktatómunka: Az iskolai egészségnevelés ahhoz járul hozzá, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez.   Példamutatás Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges megnyilvánulások vállalása.   Öntevékenység: (Tanári, tanulói) Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete. Sport. Szűrések. Önkéntes munka.	Az egészséges testtartás és mozgás.  Az étkezés, a táplálkozás, szenvedélymentesség. A betegségmegelőzés és fegyelmezett gyógyulási folyamat. A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben. A személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete. Drog-prevenció. Az áldozattá válás elkerülésének technikái.

 

5. A Székesfehérvári Szakképzési Centrum Perczel Mór Technikum, Szakképző Iskola és Kollégiumban alkalmazott értékelési formák és az előmeneteli biztonság

Az értékelés elveit és szakmai alapjait 2.7. szakasz tartalmazza Az értékelési feladatok teljesítése során az értékelési formák készletének meghatározásakor és megválasztásakor alapozunk a lemorzsolódás megelőzését segítő 2020-ban záruló projekt (GINOP 6.2.2.) eredményeinek továbbvitelére és kiterjesztésére.

 

5.1. Az előmeneteli biztonság

 

Az értékelési formák sokszínűségével ösztönözzük a tanulást és előmeneteli biztonságot nyújtunk a tanulóknak. Ez azáltal biztosított, hogy meghatározott keretek között a tanuló a kötelezők mellett választhat is értékelési formákat. Ez egyaránt fontos és ösztönző a tehetséggondozásban és a lemorzsolódás elleni munkában.

 

Az egyes szakmai munkaközösségek a képzési programban az alábbi táblázat alapján tantárgyanként meghatározzák az adott tantárgyan kötelezően alkalmazandó tanulói választás alkalmazható értékelési formákat és az alkalmazási gyakoriságot.

Az előmenetelei biztonságot fokozó oktatói munka során iskolánk eljárásaik között rendeltetés-szerűen és folyamatosan alkalmazzák a 2020-ban záruló GINOP 6.2.2. projekt eredményeit.

Az előmeneteli biztonságot szolgálja az 5.4. pontban meghatározott eljárási szabály, amely előíró és kizáró feltételt határoz meg a magasabb évfolyamra lépés feltételrendszerében.

5.2. Az egyes tantárgyakhoz alkalmazott értékélési eljárások választéka

Ez a táblázat azt mutatja meg, hogy az egyes tantárgyakhoz a szakmai munkaközösségek milyen értékelési formákat választhatnak, írhatnak elő. A szülői közösség és a diákönkormányzat jogosult vizsgálni, hogy a tanév, illetve félév, vagy eltérő képzési ciklus elején a tanulókkal ismertették-e a tantárgyra, képzési feladatra vonatkozó értékelési formákat.

5.2.1. A tanulói teljesítmény értékelésének általános eljárásai és azok alkalmazása

A tanulói teljesítmény értékelésének általános eljárásai és azok alkalmazása
Ellenőrzési, értékelési forma	A helyi képzésitervben meghatározott gyakorisággal kötelező	Ajánlott, de tanulói közösségi igény, vagy egyéni igény esetén kötelező
szóbeli felelet egy vagy több tananyagegységből	C[1]
feleletet helyettesítő dolgozat		D
részdolgozat (több tanóra tananyagából)
előre bejelentett témazáró dolgozat, nagydolgozat
projektmunka
kiselőadás, prezentáció
azonnali válaszért kapott jutalomjegy
gyakorlati munka
készségtárgyak esetében gyakorlati feladat
órai munka, tanári vagy tanuló ajánlás alapján
házi feladat, házi dolgozat védés jellegű bemutatással
szorgalmi feladat, bemutatással vagy „védéssel”
egyéni vagy csoportos tanulói munkák, gyűjtemények bemutatásáért kapott érdemjegy
szakköri munka eredményének beszámítása tantárgyi jegybe
vizsga-típusú dolgozat pl. „kisérettségi”
az iskolában kidolgozott standardizált tesztek (igen/nem, illetve felelet választós típus)
iskolán kívül összeállított standardizált tesztek
iskolán kívüli versenyen elért eredmény beszámítása
évfolyamdolgozat

5.2.2. A tanulói teljesítmény értékelésének egyedi eljárásai és azok alkalmazása

Ellenőrzési, értékelési forma	A helyi tantervben meghatározott gyakoriság.	Ajánlott, de tanulói közösségi igény, vagy egyéni igény esetén kötelező
Személyre szabott házi feladat vagy dolgozat, tehetséggondozási céllal, vagy lemorzsolódás elleni pedagógiai munka keretében	Két, egymást követő elégtelen érdemjegy után kétheti gyakorisággal a folyó félév végéig kötelező.	Az első elégtelen érdemjegy után ajánlott
Személyre szabott szorgalmi feladat, bemutatással vagy „védéssel”	Érdemjegy javítási céllal kötelező, ha az eredményesség romlik.	Tehetséggondozási céllal ajánlott a tanulóval egyeztetés alapján.
Személyre szabott, tananyagfüggetlen, tanulástámogató feladatok értékelése	Nincs kötelező formája.	Tanulói kezdeményezésre javasolt.

 

 

 

 

5.3. a) Az írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje

Az iskolában az 5.2. szakasz táblázat első oszlopába foglalt értékelési formák alkalmazhatók.

Az elektronikus haladási naplóba fel kell venni az előző (5.2.) táblázatba foglalt értékelési formákat. Az azok alapján szerzett érdemjegyeket az értékelési forma megjelölésével kell bejegyezni.

A leggyakoribb és formalizált írásbeli eljárások rendje, amit a helyi tantervben a tantárgyi jellemzőknek megfelelően alkalmazunk:

Formái:	Tartalma:	Megíratás módja, rendje, korlátai, súlya:
Év eleji felmérés	Aktuális tudásszint felmérése, a tovább haladáshoz szükséges tudásszint ellenőrzése	Ha nem előzi meg ismétlés, akkor csak a tájékozódást szolgálja. Ilyen-kor nem osztályozunk.
Rövid írásbeli számon-kérés	Egy adott témában való tájékozottságot, az órára való felkészülést ellenőrzi	15-25 perces, bármikor megíratható, súlya a szóbeli felelettel egyenértékű.
Témazáró dolgozat	A tananyag egy nagyobb téma-körének alkalmazás képes tudását méri	Terjedelme 45 perc, esetenként 2*45 perc. Egy napon legfeljebb két téma-záró dolgozat íratható. A témazáró dolgozatot összefoglalásnak kell megelőzni és a megíratás időpontját, témaköreit a diákokkal előre tudatni kell. A félévi és év végi osztályzatoknál meghatározó súllyal szerepel, de ki kell egészítenie szóbeli felelet.
Év végi felmérés	A tanév tananyagának alapkövetelményeit méri	Több órás ismétlésnek kell megelőznie, előre be kell jelenteni. Súlya a témazáró dolgozattal egyenértékű.

 

5.4. b) A tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltételei

Az iskola magasabb évfolyamára léphet az a tanuló, aki a helyi tantervben előírt minimális, a tovább haladáshoz szükséges követelményeket teljesítette, beleértve a szükséges készségek meglétét és a minimális tényanyag tudást valamennyi tantárgyból. A tanulók magasabb évfolyamra lépésének megállapítása a nevelőtestület osztályozó értekezletének jogkörébe

A tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltételeit előíró és kizáró feltételek határozzák meg.

Előíró feltételek:

• A tanulónak teljesítenie kell a tantárgyra vagy más sajátos képzési formára előírt képzési követelményeket a szorgalmi időszak végére, vagy a jogszabályban meghatározott javító-, pótló-, illetve különbözeti vizsgán. (A tanulmányok alatti vizsgák általános szabályait és fajtáit e szakmai program 1.9. szakasza tartalmazza.)
• Nem teljesítés esetén a tanuló ideiglenesen és feltételesen akkor látogathatja magasabb évfolyam óráit, ha szakmai programnál magasabb rendű jogszabály különös elbírálási esetet határoz meg.

 

Kizáró feltétel

• Az iskola a szorgalmi időszak végén vizsgálja, hogy az elégtelen érdemjegyre javasolt tanuló az adott tantárgyban, vagy tantárgyakban megkapta-e annak lehetőségét, hogy teljesítménye a szakmai programban, illetve a képzési tervben meghatározott kötelező és választható számonkérési formák közül kötelezően előírt formák mindegyikében értékelésre kerüljön. Ellenkező esetben az iskolának biztosítani kell a külön eljárást annak érdekében, hogy a tanuló az elmaradt értékelési formákban is számot adhasson tudásáról. Ennek hiányában a magasabb évfolyamra lépésről nem történhet döntés.

 

5.5 Az egyéni sajátosságok figyelembevételének szabályai Székesfehérvári Szakképzési Centrum Perczel Mór Technikum, Szakképző Iskola és Kollégiumban

A szabályozás kiterjed a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló, a sajátos nevelési igényű tanuló, illetve a képzésben részt vevő fogyatékkal élő személy tekintetében az alábbiakra:

5.6.1. a) a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő program

5.6.2. b) az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időre vonatkozó helyi szabályok

6. A Székesfehérvári Szakképzési Centrum Perczel Mór Technikum, Szakképző Iskola és Kollégiumban alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek

6.1. A projektoktatás alkalmazása

Az iskolában támogatott, a tanári módszertani szabadság keretében alkalmazott eljárás. Eszköze a tehetség kibontakoztatásának, de a tanulási kudarcok leküzdésének is.

A projektoktatás a kompetenciafejlesztés sajátos és hatékony eljárása, ezért az iskolai munkatervezésben és munkaszervezésben iskoláinkban fokozott szerepe van. A szakmai képzés alapvető célja, hogy a szakismeretek megszerzése mellett a tanulók a hatékony munkavégzéshez és munkahelyi beilleszkedéshez kompetenciakészlettel rendelkezzenek. Az egyes képesítéseknél meghatározó személyes, társas és módszerkompetenciák a szakképesítések dokumentumaiban vannak meghatározva. Ezek elsajátítása érdekében kap iskoláinkban kiemelt szerepet a projektoktatás, miközben természetesen a nevesített kompetenciák fejlesztése a teljes oktatói közösség feladata, minden oktatási formában.

A projektoktatás során egy összetett, komplex, tantárgyi vagy gyakran a mindennapi életből származó téma kerül feldolgozásra. A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat a probléma megválasztásán és megoldásán túl a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához kapcsolódnak.

A végrehajtandó feladat sokszínűsége biztosítja a közös alkotáshoz való hozzájárulás sokféleségét, ezzel segíti a foglalkoztatók által kiemelten igényelt szociális kompetenciák, így az együttműködés, a kreativitás és kommunikáció fejlesztését.

Minden külön módszertani erőfeszítés nélkül lehetővé teszi, hogy a résztvevők a korábbi élményeik, tapasztalataik, tehetségük és ambícióik szerint válasszanak részfeladatot. A projektoktatás a hagyományos frontális oktatás kiegészítő elemeként is alkalmazható.

A projektmódszer átlép a hagyományos oktatáson, az iskola hagyományos időkeretein, falain, élet közeli problémákból indít, és minden résztvevő mindenféle tapasztalatára épít.

A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. A tervezés két fő szinten történik: az első az egész folyamatra vonatkozik, amely során meghatározott ismeretekhez és képességekhez kívánjuk eljuttatni a tanulókat. A másik szint az egyes projektek megtervezését jelenti, amelyhez a tanári motiváció és segítség tudatos jelenléte szükséges.

A végrehajtandó feladat sokszínűsége biztosítja a közös alkotáshoz való hozzájárulás sokféleségét.

A feladatválasztás történhet osztályközösségi szinten, munkaközösségi szinten, több tanulócsoport bevonásával. A témaválasztás lehet tanulói, vagy pedagógus kezdeményezésére. A projekt időtartama 1-6 hétre tervezendő.

Iskoláinkban tantárgyon belüli, tantárgyközi, technikai, környezetvédelmi és versenyfelkészítést segítő projektekre van lehetőség.

A projekt oktatás kritériumai a következők:

• A kiinduló pont a tanulók probléma fel tő kérdése legyen, a tervezés közösen történjen.
• A projekt megoldása a tevékenységen keresztül kapcsolódjon a valóságos helyzetekhez.
• Adjon módot individualizált munkára is.
• Adjon módot csoport munkára is.
• Kidolgozása összefüggő, hosszabb időtartamra nyúlon el.
• Interdiszciplinaritás jellemezze.
• A pedagógusok és a tanulók egyen rangú, ám különböző kompetenciákkal rendelkező partnerekként dolgozzanak együtt.
• A tanulók ön állóan döntsenek, és legyenek felelősek saját döntéseikért.
• A pedagógus vonuljon vissza stimuláló, szervező, tanácsadó funkcióba.
• A tanulók közötti kapcsolatok erősek, kommunikatívak legyenek

 

6.2. A tantárgyi koncentráció és integráció

Iskolánkban az oktatók tudatosan keresik a tantárgyi tartalmakból adódó érintkezési pontokat. Pedagógiai munkánk az eredeti és alapvető képzési cél szolgálatába állított egységes szellem alapján folyik. Ennek keretében a tanulócsoportok jellemzőihez igazodó differenciált tantárgyi koncentrációt alkalmazunk.

Ezért a tantervi a célrendszerrel megegyező, a tananyag kiválasztásával, elrendezésével és a követelmények meghatározásával összefüggő erőteljes koordinációt, kapcsolatkeresést valósítunk meg. Egyaránt alkalmazzuk az egy tárgyon belüli, a különféle témaköröket érintő, és a különböző tárgyak közötti koncentrációs törekvéseket.

Iskolánk differenciáltan alkalmazza a koncentráció alábbi módjait.

Általában a pszichológiai elvet alkalmazzuk, mert a heterogén összetételű osztályokban alapvető a tanuló fejlődéséhez, életkori sajátosságaihoz, érdeklődéséhez való igazodás, és tananyag felépítés. Alapvető didaktikai elveink tehát a fokozatosság, a folytonosság (a tematikai egységek között szoros tartalmi és logikai összefüggés megléte, ne legyenek „hézagok”), és érvényesülhet a koncentrikus építkezés elve.

A tantárgyi tartalmakat középpontba állító eljárás során elsősorban a tananyag megfelelő sorrendjére és tudományos logikájára figyelünk, a gyermek pszichikus jellemzőinek figyelembe ebben változatban nem elsődleges. Ezt az integrációs változatot csak olyan tanuló csoportban vagy osztályban alkalmazzuk, ahol nincsenek lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók, és a tehetséggondozási feladatok megkövetelik ezt az eljárást.

A történeti elvek követésére alapozó tantárgyak esetében a tanulók sajátosságaihoz való alkalmazkodás lehetősége szűkebb, de a tananyag elrendezésével ezeknél a tantárgyaknál is törekszünk a hatékony tanulás támogatására és a tantárgyak közötti kapcsolatteremtésre is.

A tanulók sajátosságainak figyelembevételétől függetlenül az életegységek szerinti tanítás elvét is alkalmazzuk. Ez a szűkebb értelemben vett koncentrációs lehetőség, azért szükséges mert egyes képzési feladatok elhárítatlanul átlépnek a tantárgyak közötti határvonalon. Ilyen esetekben a projektrendszerű tanítási programok jelentenek megoldást. Az életegységek szerinti tanítás elvét alkalmazzuk az azonos lemorzsolódási veszélynek kitett tanulók csoportjára is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. számú melléklet

 

Eladó szakképzés óraterve (1/9-2/10-3/11. évfolyam) 2016/17-es tanévtől  ( kifutó képzés)
Tananyagegység		1. év (heti óraszám)		2. év (heti óraszám)		3. év (heti óraszám)
azonosítója	megnevezése	Elm.	Gyak.	Elm.	Gyak.	Elm.	Gyak.
11500-12	Munkahelyi egészség és biztonság	-	-	-	-	0,5	-
11499-12	Foglalkoztatás II.	-	-	-	-	0,5	-
11497-12	Foglalkoztatás I.	-	-	-	-	2	-
11992-16	Kereskedelmi ismeretek	3	-	2	-	1	-
11992-16	Kereskedelmi gyakorlat	-	6	-	14	-	15,5
11691-16	Eladástan	2	-	2	-	-	-
11691-16	Eladás idegen nyelven	-	-	-	-	1	-
11691-16	Eladási gyakorlat	-	2	-	2	-	2
10028-16	Élelmiszer és vegyi áru	2	-	2	-	1,5	-
10027-16	Ruházati és vegyesiparcikk áru ismeret	2	-	-	-	-	-
10029-16	Műszaki cikk áru ismeret	-	-	3	-	2,5	-
	Összes évközi szakmai órák:	9	8	9	16	8	17,5
	Nyári szakmai gyakorlat	-	140	-	140	-	-
	Kommunikáció- magyar ny. és ir.	2	-	1	-	-	-
	Idegen nyelv (angol/német)	2	-	2	-	2	-
	Matematika	2	-	1	-	1	-
	Társadalomismeret	2	-	1	-	0,5	-
	Természetismeret	3	-	-	-	-	-
	Informatika	1	-	1	-	1	-
	Testnevelés és sport**	4	-	3	-	3	-
	Osztályközösségépítés	1	-	1	-	1	-
	Közismereti órák összesen:	16		10		9,5
	Összes óra:	33		35		35

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Gépi forgácsoló szakképzés óraterve (1/9-2/10-3/11. évfolyam) 2013/14-es tanévtő( kifutó képzés)
Tananyagegység		1. év (heti óraszám)		2. év (heti óraszám)		3. év (heti óraszám)
azonosítója	megnevezése	Elm.	Gyak.	Elm.	Gyak.	Elm.	Gyak.
11500-12	Munkahelyi egészség és biztonság	0,5	-	-	-	-	-
11499-12	Foglalkoztatás II.	-	-	-	-	0,5	-
11497-12	Foglalkoztatás I.	-	-	-	-	2	-
10163-12	Munkavédelem	0,5	-	-	-	-	-
10163-12	Elsősegélynyújtás	-	1	-	-	-	-
10162-12	Műszaki dokumentáció	2	2	2	-	-	-
10162-12	Fémek alakítása	-	3	-	-	-	-
10162-12	Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata	-	3	-	-	-	-
10173-12	Szakmai anyagismeret, anyagvizsgálat	1	1	1	-	-	-
10173-12	Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata	-	2	-	-	-	-
10174-12	Esztergálás	1	-	1	.	2	-
10174-12	Esztergálás gyakorlata	-	-	-	5	-	3,5
10174-12	CNC esztergálás	-	-	1	-	1	-
10174-12	CNC esztergagépkezelés	-	-	-	2	-	2
10176-12	Marás	-	-	2
10176-12	Marás gyakorlata	-	-	-	3	-	4
10176-12	CNC marás	-	-	1	-	-
10176-12	CNC marógépkezelés	-	-	-	2	-	2
10175-12	Köszörülés	-	-	1		1,5	-
10175-12	Köszörülés gyakorlata	-	-	-	2	-	4
10175-12	CNC köszörülés	-	-	1	-	1	-
10175-12	CNC köszörűgépkezelés	-	-	-	1	-	2
	Összes évközi szakmai órák:	4	12	10	15	10,5	17,5
	Nyári szakmai gyakorlat	-	140	-	140	-	-
	Kommunikáció- magyar ny. és ir.	2	-	1	-	-	-
	Idegen nyelv (angol/német)	2	-	2	-	2	-
	Matematika	2	-	1	-	-	-
	Társadalomismeret	2	-	1	-	-	-
	Természetismeret	3	-	-	-	-	-
	Informatika	1	-	1	-	1	-
	Testnevelés és sport**	3	-	3	-	3	-
	Osztályközösségépítés	1	-	1	-	1	-
	Informatika CNC	1	-	1	-	3,5	-
	Közismereti órák összesen:	17		11		9,5
	Összes óra:	34		36		33,5

 ** Csak elméleti napokon

 

 

Mechatronikus karbantartó szakképzés óraterve (1/9-2/10-3/11. évfolyam) 2014/15-ös tanévtől  (kifutó képzés)
Tananyagegység		1. év (heti óraszám)		2. év (heti óraszám)		3. év (heti óraszám)
azonosítója	megnevezése	Elm.	Gyak.	Elm.	Gyak.	Elm.	Gyak.
11500-12	Munkahelyi egészség és biztonság	0,5	-	-	-	-	-
11499-12	Foglalkoztatás II.	-	-	-	-	0,5	-
11497-12	Foglalkoztatás I.	-	-	-	-	2	-
10007-12	Műszaki informatika	-	2	-	-	-	-
10007-12	Műszaki ismeretek	2,5	-	-	-	-	-
10007-12	Műszaki gyakorlatok	-	3	-	-	-	-
10019-12	Folyamatirányítás	1	-	-	-	-	-
10019-12	Villamos alkalmazás technika	-	3,5	-	-	-	-
10019-12	Programozás	-	-	3	-	-	-
10019-12	Programozási gyakorlat	-	-	-	5	-	-
10020-12	Mechatronikus ismeretek	-	-	4	-	-	-
10020-12	Mechatronikus ismeretek gyakorlat	-	-	-	12	-	-
10020-12	Üzemben tartás	-	-	-	-	4	-
10020-12	Üzemben tartás gyakorlata	-	-	-	-	-	8
10021-12	Gépelemek	2	-	1	-	2	-
10021-12	Szerelési gyakorlatok	-	-	-	-	-	6
	Vizsgafelkészítő	-	-	-	-	3
	Összes évközi szakmai órák:	6	8,5	8	17	11,5	14
	Nyári szakmai gyakorlat	-	140	-	140	-	-
	Kommunikáció- magyar ny. és ir.	2	-	1	-	-	-
	Idegen nyelv (angol/német)	2	-	2	-	2	-
	Matematika	2	-	1	-	-	-
	Társadalomismeret	2	-	1	-	-	-
	Természetismeret	3	-	-	-	-	-
	Informatika	1	-	1	-	1	-
	Testnevelés és sport**	3	-	3	-	3	-
	Osztályközösségépítés	1	-	1	-	1	-
	Fizika(pneumatika)	3	-	1	-	3,5	-
	Közismereti órák összesen:	19		11		9,5
	Összes óra:	33,5		36		33,5

 

 

 

 

 

 

 

Informatika szakmacsoportos szakgimnáziumi képzés (4+1 éves) óraterve

 2018/19-ös tanévtől ( kifutó képzés)

 

 

Tananyagegység azonosítója	Tantárgyak	9. évf.	10. évf.	11. évf.	12. évf.	5/13. évf.
						Elm.	Gyak.
	Magyar nyelv és irodalom	4	4	4	4	-	-
	Idegen nyelvek	4	4	4	4	4	-
	Matematika	3	3	3	3	-	-
	Történelem	2	2	3	3	-	-
	Etika	-	-	-	1	-	-
	Természettudomány	3	-	-	-	-	-
	Fizika	-	2	2	2	-	-
	Ének	1	-	1	-	-	-
	Informatika	2	2	-	-	-	-
	Pénzügyi és vállalkozási ismeretek	-	1	-	-	-	-
	Testnevelés és sport	5	5	5	5	-	-
	Osztályfőnöki	1	1	1	1	1	-
11499-12	Foglalkoztatás II.	-	-	-	-	0,5	-
11498-12	Foglalkoztatás I.	-	-	-	-	2	-
10815-16	IT alapok	1	1	-	-	-	-
10815-16	IT alapok gyakorlat	2	1	-	-	-	-
11997-16	Hálózatok I.	-	2	1	-	-	-
11997-16	Hálózatok I. gyakorlat	-	2	2	2	-	-
11625-16	Programozás	1	1	-	1	-	-
11625-16	Programozás gyakorlat	2	3	3	2	-	-
11999-16	IT szakmai angol nyelv	2	2	-	-	-	-
12010-16	Linux alapok	-	-	2	-	-	-
12010-16	Linux alapok gyakorlat	-	.	3	-	-	-
12008-16	Irodai szoftverek	-	-	-	1	-	-
12008-16	Irodai szoftverek gyakorlat	-	-	-	4	-	-
10820-16	CAD alapok	-	-	-	-	1,5	7
12000-16	CAM alapok	-	-	-	-	6	4
10818-16	CNC gépkezelés,programozás	-	-	-	-	3	7
	Összes óra	34	36	34	33	36

 

 

 

 

 

 

Kereskedelmi szakmacsoportos szakgimnáziumi képzés (4+1 éves) óraterve

2018/19-ös tanévtől ( kifutó képzés)

 

 

Tananyagegység azonosítója	Tantárgyak	9. évf.	10. évf.	11. évf.	12. évf.	5/13. évf.
						Elm.	Gyak.
	Magyar nyelv és irodalom	4	4	4	4	-	-
	Idegen nyelvek	4	4	4	4	4	-
	Matematika	3	3	3	3	-	-
	Történelem	2	2	3	3	-	-
	Etika	-	-	-	1	-	-
	Természettudomány	3	-	-	-	-	-
	Földrajz	-	2	2	2	-	-
	Ének	1	-	1	-	-	-
	Informatika	2	2	-	-	-	-
	Pénzügyi és vállalkozási ismeretek	-	1	-	-	-	-
	Testnevelés és sport	5	5	5	5	-	-
	Osztályfőnöki	1	1	1	1	1	-
11499-12	Foglalkoztatás II.	-	-	-	-	0,5	-
11498-12	Foglalkoztatás I.	-	-	-	-	2	-
10032-12	Marketing	-	-	2	2	3	-
10032-12	Marketing gyakorlat	-	-	-	-	-	2
11718-16	Levelezés	2	-	-	-	1	-
11992-16	Kereskedelmi ismeretek	2	2	2	3	1	-
11992-16	Üzletviteli gyakorlat	-	2	-	-	-	-
11992-16	Pénztárkezelési és bizonylatkitöltési gyakorlat	-	-	2	2	2	-
11961-16	Eladástan				2
11691-16	Szakmai idegen nyelv	-	-	1	-	-	-
11508-16	Kereskedelmi gazdaságtan	-	2	-	-	4	-
11508-16	Kereskedelmi gazdaságtan gyakorlat	2	2	2	1	-	3
10033-16	Vállalkozástan	-	-	-	-	5	-
11719-16	Ügyvitel	-	-	-	-	3	-
11719-16	Vállalkozási gyakorlat	-	-	-	-	-	7
10031-16	Ruházati és vegyes iparcikk	-	-	2	-	-	-
10031-16	Ruházati áruismeret	1	-	-	-	-
10031-16	Bútor és lakástextil áruismeret	1	-	-	-	-	-
10031-16	Élelmiszer és vegyi áruismeret	-	2	-	-	-	--
10031-16	Műszaki cikk áruismeret	-	2	-	-	--	-
	Összes óra	33	36	34	33	38,5
	Nyári szakmai gyakorlat	-	140	140	-	-	-

 

 

Érettségire felkészítő képzés (2 éves) óraterve

 2020/21-es tanévtől ( kifutó képzés) NÉ

 

 

 

 

Tantárgyak	12. évf.	13. évf.
Magyar nyelv és irodalom	8	8
Idegen nyelvek	6	6
Matematika	5	5
Történelem	5	5
Fizika	2	2
Informatika	2	2
Osztályfőnöki	1	1
Kémia	2	2
Biológia	2	2
Földrajz	2	2
Társadalomismeret	-	1
Összes óra	35	35

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Technikumi képzések

 

Kereskedő és Webáruházi Technikus  5 04161303
		9.évf	10.évf.	11.évf.	12. évf	13. évf.
Közismeret	Magyar nyelv és irodalom	4+1	5	3+1	3+1	0
	Idegen nyelv	4	4	3	3	3+6
	Matematika	4+1	4+1	3	3+1	0
	Történelem	3	3	2	2	0
	Állampolgári ismeretek	0	0	0	1	0
	Digitális kúltúra	1+1	0	0	0	0
	Testnevelés	4	4	3	3	0
	Osztályfőnöki	1	1	0	1	1
	Kötelező komplex természettudomámyos	3	0	0	0	0
	Ágazathoz tartozó tantárgy kémia	0	2	2	0	0
	Érettségire felkészítő tantárgy	0		2	2	0
	Pénzügyi és munkavállalói ism.	0	1	1	0	0
	Összes közismereti óraszám	24+3	24+1	19+1	18+2	4+6
Szakmai	Munkavállalói ismeretek					0,5
	Munkavállalói idegen nyelv					2
	Gazdasági ismeretek	3	3
	Vállalkozások Működtetése		2
	Kommunikáció	1	2
	Digitális alkalmazások	3	2
	Kereskedelem alalpjai			3+1	4,5
	Termékismeret			3,5	2+1
	Vállalkozási ismeretek					4
	Kereskedelmi gazdaságtan			3	3	2
	Digitalizáció			1,5	1,5	1
	Webáruház működtetése					6
	Jogi ismeretek					1
	Marketing alapjai			2	2
	Marketng kommunikáció					6
	Vzsgafelkészítő					1,5
	Ágazati alapozó oktatás	7	9	0	0	0
	Szakirányú oktatás			14   ( 7 külső gyak)	1 ( 7 külső gyak)	24 (14 Külső gyak)
	Összes  óraszám	34	34	34	34	34
	Egybefüggő szakmai gyakorlat	0		140	140

 

Informatikai rendszer- és alkalmazásüzemeltető technikus 5 06121202
		9.évf	10.évf.	11.évf.	12. évf	13. évf.
Közismeret	Magyar nyelv és irodalom	4+1	5	3+1	3+1	0
	Idegen nyelv	4	4	3	3	3+6
	Matematika	4+1	4+1	3	3+1	0
	Történelem	3	3	2	2	0
	Állampolgári ismeretek	0	0	0	1	0
	Digitális kúltúra	1+1	0	0	0	0
	Testnevelés	4	4	3	3	0
	Osztályfőnöki	1	1	0	1	1
	Kötelező komplex természettudomámyos	3	0	0	0	0
	Ágazathoz tartozó tantárgy  idegen nyelv angol	0	2	2	0	0
	Érettségire felkészítő tantárgy	0		2	2	0
	Pénzügyi és munkavállalói ism.	0	1	1	0	0
	Összes közismereti óraszám	24+3	24+1	19+1	18+2	4+6
Szakmai	Munkavállalói ismeretek					0,5
	Munkavállalói idegen nyelv					2
	Informatikai ás távközlési alapok I.	3
	Informatikai ás távközlési alapok II.		4
	Programozási alapok	2	2
	IKT projektmunka I.	2
	IKT projektmunka II.			3	2,5
	Hálózatok I.			4,5	4
	Hálózatok II.					9
	Hálózat programozás és IoT					3,5
	Szerverek és felhőszolgáltatások				3	8
	Adatbázis kezelés I.			2
	Szakmai angol			2	2
	Vizsgafelkészítés
	Ágazati alapozó oktatás	7	9	0	0	0
	Szakirányú oktatás			14	14	24
	Összes  óraszám	34	34	34	34	34
	Egybefüggő szakmai gyakorlat	0		140	140

 

Gépész  Technikus 5 07151005
		9.évf	10.évf.	11.évf.	12. évf	13. évf.
Közismeret	Magyar nyelv és irodalom	4+1	5	3+1	3+1	0
	Idegen nyelv	4	4	3	3	3+6
	Matematika	4+1	4+1	3	3+1	0
	Történelem	3	3	2	2	0
	Állampolgári ismeretek	0	0	0	1	0
	Digitális kúltúra	1+1	0	0	0	0
	Testnevelés	4	4	3	3	0
	Osztályfőnöki	1	1	0	1	1
	Kötelező komplex természettudomámyos	3	0	0	0	0
	Ágazathoz tartozó tantárgy fizika	0	2	2	0	0
	Érettségire felkészítő tantárgy	0		2	2	0
	Pénzügyi és munkavállalói ism.	0	1	1	0	0
	Összes közismereti óraszám	24+3	24+1	19+1	18+2	4+6
Szakmai	Munkavállalói ismeretek					0,5
	Munkavállalói idegen nyelv					2
	Villamos alapismeretek	3	4
	Gépészeti alapismeretek	4	5
	Munkavédelem			1
	Elsősegély nyújtás			0,5
	Környezetvédelem			0,5
	Forgácsolás				6
	CNC alaismeretek					2
	CNC rogramozás					2,5
	CNC esztergálás					3
	CNC marás					3
	CAD - rajzolás			5	3	4
	Műszaki ábrázolás			5
	CAM- ismeretek					1
	CAM műveletek					2
	Gyártási dokumentáció					2
	Műszaki mérés				2	2
	Ipari anyagok			2
	Mechanika				3
	Ágazati alapozó oktatás	7	9	0	0	0
	Szakirányú oktatás			14	14	24
	Összes  óraszám	34	34	34	34	34
	Egybefüggő szakmai gyakorlat	0		140	140

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Gépész  Tecnikus CAD-CAM  szakirány 5 07151005
		9.évf	10.évf.	11.évf.	12. évf	13. évf.	1/13 évf.	2/14 évf.
Közismeret	Magyar nyelv és irodalom
	Idegen nyelv
	Matematika
	Történelem
	Állampolgári ismeretek
	Digitális kúltúra
	Testnevelés
	Osztályfőnöki
	Kötelező komplex természettudomámyos
	Ágazathoz tartozó tantárgy (fiziki, biológia, kémia idegen nyelv)
	Érettségire felkészítő tantárgy
	Pénzügyi és munkavállalói ism.
	Összes közismereti óraszám
Szakmai	Munkavállalói ismeretek						0	0,5
	Munkavállalói idegen nyelv						0	2
	Villamos alapismeretek						8	0
	Gépészeti alapismeretek						7,5	0
	Munkavédelem						1	0
	Elsősegély nyújtás						0,5	0
	Környezetvédelem						0,5	0
	Forgácsolás						0	5
	CNC alaismeretek						0	2
	CNC programozás						0	2
	CNC esztergálás						0	3
	CNC marás						0	3
	CAD - rajzolás					{	7	4,5
	Műszaki ábrázolás						4	0
	CAM- ismeretek						0	3
	CAM műveletek						0	4
	Gyártási dokumentáció						0	2
	Műszaki mérés						2	2
	Ipari anyagok						2	0
	Mechanika						2,5	2
	Ágazati alapozó oktatás
	Szakirányú oktatás						35	35
	Összes  óraszám
	Egybefüggő szakmai gyakorlat						160

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szakképző iskolai képzések

 

 

Gépi és CNC forgácsoló 4 07151007
		9.évf	10.évf.	11.évf.
Közismeret	Kommunikáció-magyar nyelv és irodalom	2	2	2
	Idegen nyelv	2	1	1
	Matematika	2	2	1
	Történelem és társadalomismeret	3	0	0
	Természetismeret	3	0
	Testnevelés	4	1	1
	Osztályközösség-építő Program	1	1	1
	Pénzügyi és munkavállalói ism.	0	0	1
	Összes közismereti óraszám	17	7	7
Szakmai	Villamosipari alapismeretek	8	0	0
	Gépészeti alapismeretek	8	0	0
	Gyártás előkészítés	0	2	0
	Forgácsoló megmunkálások	0	6 elmélet,14 gyakorlat	9
	Minőség-ellenőrzés	0	2	0
	CNC-gépkezelés és- forgácsolás	0	0	9
	CNC programozás alapjai	0	3	3,5
	Vizsgafelkészítő	0	0	3
	Munkavállalói ismeretek	0	0	0,5
	Munkavállalói idegen nyelv	0	0	2
	Szakmai óraszám	16	27	27
	Összesen	33	34	34
	Külső gyak	0	14	18

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mechatronikus karbantartó 4 07141913
		9.évf	10.évf.	11.évf.
Közismeret	Kommunikáció-magyar nyelv és irodalom	2	2	2
	Idegen nyelv	2	1	1
	Matematika	2	2	1
	Történelem és társadalomismeret	3	0	0
	Természetismeret	3	0
	Testnevelés	4	1	1
	Osztályközösség-építő Program	1	1	1
	Pénzügyi és munkavállalói ism.	0	0	1
	Összes közismereti óraszám	17	7	7
Szakmai	Villamosipari alapismeretek	8	0	0
	Gépészeti alapismeretek	8	0	0
	Villmos gépek	0	2	0
	Villamos szerelések	0	3	0
	Hajtástechnika	0	2	0
	Gépszerkezettan	0	2	2
	Gépészeti szerelés	0	2	0
	Géprajzi és gépgyártási ismeretek	0	4	2
	Pneumatika, hidraulika	0	1,5	1,5 elm,1,5 gyak
	Gyártórendszerek felépítése és szerelése	0	0	7,5
	Folymatirányítás	0	2 elm, 5,5 gyak	5
	Termelésirányítási rendszerek	0	0	1
	Elektrotechnika	0	3	0
	Elektronika	0		2
	Vizsgafelkészítő	0	0	2
	Munkavállalói ismeretek	0	0	0,5
	Munkavállalói idegen nyelv	0	0	2
	Szakmai óraszám	16	27	27
	Összesen	33	34	34
	Külső gyak	0	10,5	14

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Villanyszerelő 4 07130407
		9.évf	10.évf.	11.évf.
Közismeret	Kommunikáció-magyar nyelv és irodalom	2	2	2
	Idegen nyelv	2	1	1
	Matematika	2	2	1
	Történelem és társadalomismeret	3	0	0
	Természetismeret	3	0
	Testnevelés	4	1	1
	Osztályközösség-építő Program	1	1	1
	Pénzügyi és munkavállalói ism.	0	0	1
	Összes közismereti óraszám	17	7	7
Szakmai	Villamosipari alapismeretek	8	0	0
	Gépészeti alapismeretek	8	0	0
	Elektrotechnika	0	2	1
	Ipari elektronika	0	0	1
	Villamos dokumentáció	0	1	1
	Villamos biztonságtechnika	0	1	1
	Munkavédelem	0	1	0
	Épületvillamosság 1.	0	5	0
	Villamos készülékek és berendezések 1.	0	5	1,5
	Villamos készülékek és berendezések 2.	0	7	17
	Villamos hálózatok	0	5	0
	Vizsgafelkészítő	0	0	2
	Munkavállalói ismeretek	0	0	0,5
	Munkavállalói idegen nyelv	0	0	2
	Szakmai óraszám	16	27	27
	Összesen	33	34	34
	Külső gyak	0	10,5	14

 

 

 

 

Kereskedelmi értékesítő 4 04161302
		9.évf	10.évf.	11.évf.
Közismeret	Kommunikáció-magyar nyelv és irodalom	2	2	2
	Idegen nyelv	2	1	1
	Matematika	2	2	1
	Történelem és társadalomismeret	3	0	0
	Természetismeret	3	0
	Testnevelés	4	1	1
	Osztályközösség-építő Program	1	1	1
	Pénzügyi és munkavállalói ismerezótek			1
	Összes közismereti óraszám	17	7	7
Szakmai	Gazdasági ismeretek	6	0	0
	Vállalkozások működtetése	2	0	0
	Kommunikáció	3		0
	Digitális alkalmazások	4	2	2
	Kereskedelmi ismeretek	0	5+5	2+7
	Üzlet működtetése	0	1+4	1
	Pénztárgép kezelés	0		1+1,5
	Termékismeret és forgalmazás	2  szabad óra ter	2+3	2+3
	Üzleti kommunikáció	0	2+3	1+2
	Vizsgafelkészítő	0	0	2
	Munkavállalói ismeretek	0	0	0,5
	Munkavállalói idegen nyelv	0	0	2
	Szakmai óraszám	17	27	27
	Összesen	34	34	35
	Külső gyak	0	15	14

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Felnőttek oktatása érettségire felkészítő  képzés (2 éves) óraterve

 2020/21-ös tanévtől  FEÉ

 

 

Tantárgyak	12. évf.	13. évf.
Magyar nyelv és irodalom	5	5
Idegen nyelvek	4	4
Matematika	4	4
Történelem	3	3
Informatika	1	1
Természetismeret	1	1
Összes óra	18	18

 

 

 

Érettségire felkészítő  képzés (2 éves) óraterve

 2021/22-ös tanévtől NÉ

 

 

Tantárgyak	12. évf.	13. évf.
Magyar nyelv és irodalom	8	8
Idegen nyelvek	6	6
Matematika	6	6
Történelem	5	5
Informatika	2	2
Természetismeret	2	2
Földrajz	2	2
Testnevelés	5	5
Összes óra	36	36

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2. számú melléklet

 

Érettségi témakörök

 

Magyar nyelv:

Témakörök

1.     Kommunikáció

2.     A magyar nyelv története

3.     Ember és nyelvhasználat

4.     A nyelvi szintek

5.     A szöveg

6.     A retorika alapjai

7.     Stílus és jelentés

 

 

Irodalom

Témakörök

1.     Művek a magyar irodalomból I. Kötelező szerzők

2.     Művek a magyar irodalomból II. Választható szerzők

3.     Művek a magyar irodalomól III. Kortárs szerzők

4.     Művek a világirodalomból

5.     Színház és dráma

6.     Az irodalom határterületei

7.     Regionális kultúra és a határon túli irodalom

 

Matematika

 

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok
   1. Halmazok
      1. Halmazműveletek
      2. Számosság, részhalmazok
   2. Matematikai logika
   3. Kombinatorika
   4. Gráfok
2. Számelmélet, algebra
   1. Alapműveletek
   2. A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek
      1. Oszthatóság
      2. Számrendszerek
   3. Racionális és irracionális számok
   4. Valós számok
   5. Hatvány, gyök, logaritmus
   6. Betűkifejezések
      1. Nevezetes azonosságok
   7. Arányosság
      1. Százalékszámítás
   8. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek
      1. Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek
      2. Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek

• Magasabb fokú egyenletek

1. Négyzetgyökös egyenletek
2. Abszolútértékes egyenletek
3. Exponenciális egyenletek

• Logaritmusos egyenletek
• Trigonometrikus egyenletek

1. Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek

1. Középértékek, egyenlőtlenségek

3. Függvények, az analízis elemei
   1. A függvény
   2. Egyváltozós valós függvények
      1. A függvények grafikonja, függvénytranszformációk
      2. A függvények jellemzése
   3. Sorozatok
      1. Számtani és mértani sorozatok
      2. Kamatos kamat, járadékszámítás
   4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria
      1. Elemi geometria
         1. Térelemek
         2. A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok
      2. Geometriai transzformációk
         1. Egybevágósági transzformációk
         2. Hasonlósági transzformációk
      3. Síkbeli és térbeli alakzatok
         1. Síkbeli alakzatok (Háromszögek; Négyszögek; Sokszögek; Kör)
         2. Térbeli alakzatok
      4. Vektorok síkban és térben
      5. Trigonometria
      6. Koordinátageometria
         1. Pontok, vektorok
         2. Egyenes

• Kör

1. Kerület, terület
2. Felszín, térfogat

5. Valószínűség-számítás, statisztika
   1. Leíró statisztika
      1. Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai
      2. Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók
   2. A valószínűségszámítás elemei

Történelem

 - Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra;

 - Népesség, település, életmód;

 - Egyén, közösség, társadalom;

 - Politikai berendezkedések a modern korban;

 - Politikai intézmények, eszmék, ideológiák;

 - Nemzetközi konfliktusok és együttműködés;

 - Szabad témakör.

 Lehetőség van a hat kötelező témakörön felül szabad témakör kijelölésére helyi tanterv alapján (pl. helytörténeti téma; forradalom – reform – kompromisszum; etnikum – nemzet – nemzetiség). A tételsor egészében is érvényesíteni kell azt, hogy a feladatok 55–65%-ban a magyar, 35–45%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódjanak, és az összes feladat 45–55%-a az 1849-től napjainkig terjedő időszakra vonatkozzon.

 

 

 

 

 

 

 

Élő idegen nyelv (angol. német)

 

Középszint (B1)   1. Személyes vonatkozások, család A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai)   Családi élet, családi kapcsolatok   A családi élet mindennapjai, otthoni teendők   Személyes tervek   2. Ember és társadalom A másik ember külső és belső jellemzése   Baráti kör   A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel   Női és férfi szerepek   Ünnepek, családi ünnepek   Öltözködés, divat   Vásárlás, szolgáltatások (posta)   Hasonlóságok és különbségek az emberek között   3. Környezetünk - Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)   A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek   A városi és a vidéki élet összehasonlítása   Növények és állatok a környezetünkben   Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért?   Időjárás

A középszinten felsorolt témakörök az emelt szintre is érvényesek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

s

 

 

4. Az iskola	Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)
	Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka
	A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága
	Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok
5. A munka világa	Diákmunka, nyári munkavállalás
	Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás
6. Életmód	Napirend, időbeosztás
	Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás)
	Étkezési szokások a családban
	Ételek, kedvenc ételek
	Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben
	Gyakori betegségek, sérülések, baleset
	Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)
7. Szabadidő, művelődés, szórakozás	Szabadidős elfoglaltságok, hobbik
	Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.
	Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport
	Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet
	Kulturális események
8. Utazás, turizmus	A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés
	Nyaralás itthon, illetve külföldön
	Utazási    előkészületek,     egy   utazás megtervezése, megszervezése
	Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai
9. Tudomány és technika	Népszerű tudományok, ismeretterjesztés
	A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben
10. Gazdaság	Családi gazdálkodás
	A pénz szerepe a mindennapokban
	Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank)

 

Informatika (közismereti) szóbeli érettségi témakörök:

1. Információs társadalom
2. Informatikai alapismeretek – hardver
3. Informatikai alapismeretek – szoftver
4. Kommunikáció az Interneten
5. Könyvtárhasználat

 

Informatikai ismeretek ágazati szakmai szóbeli érettségi témakörök:

1. Információ-technológiai alapok
2. Információ-technológiai gyakorlat
3. Programozás, weboldalak kódolása, adatbázis-kezelés
4. Hálózati ismeretek

 

Kémia

 

A kémia érettségi 5 nagy témakörből tevődik össze:

 

1. anyagszerkezet
2. általános kémia
3. szervetlen kémia
4. szerves kémia
5. kémiai számítások

 

Testnevelés

1. Olimpiatörténet
2. A harmonikus testi fejlődés

III. Az egészséges életmód

1. Testi képességek
2. Gimnasztika
3. Atlétika

VII. Torna

 

VIII. Ritmikus gimnasztika

1. Küzdősport, önvédelem
2. Úszás
3. Sportjátékok

XII. Természetben űzhető sportágak

XIII. Amerikai sportok

 

 

 KERESKEDELEM ISMERETEK

 

„A” tételek

 

MARKETING ÉS VEZETÉSI ISMERETEK

1. A marketing alapjai, a marketing-mix
2. A piac
3. Célpiaci marketing
4. Fogyasztói magatartás
5. A primer piackutatás
6. Mintavétel és kérdezés
7. Termékpolitika
8. Termékéletgörbe
9. Árpolitika
10. Értékesítési politika
11. A reklám
12. Nyomtatott reklámeszközök
13. Public relations
14. Egyéb piacbefolyásoló eszközök
15. Eladásösztönzés
16. A vezetés fogalma, funkciói
17. Vezetési stílusok
18. Az üzleti tárgyalás
19. A munkaköri leírás
20. Munkaszerződés 2

 

 

„B” tételek

 

ÁRUFORGALOM

1. Hagyományos árurendszerek
2. Kódrendszer
3. Elektronikus áruvédelem
4. Szabvány
5. Minőség
6. Objektív és szubjektív minőség
7. A csomagolás
8. Csomagolóanyagok
9. Beszerzés
10. Az áruátvétel előkészítése
11. Az áruátvétel lebonyolítása
12. Készletgazdálkodás
13. Raktári elhelyezés
14. Leltár
15. Áruelőkészítés
16. Árukihelyezés
17. Az eladóval szemben támasztott követelmények
18. Az eladás folyamata
19. A bolti kiskereskedelem
20. A bolt nélküli kereskedelem

 

 

 

 

 

 

[1] A mintatáblázatba írt betűjel olyan tantárgycsoportokat jelöl, amikben egységesíthetők az értékelési formák.